– avagy hőhídmegszakítás a falazat indításánál Szerző: Bodnár György Ezen a ponton szakítsuk meg kicsit Gergely történetét (az előző, itt is többször hivatkozott rész ide kattintva olvasható!), mert egy nagyon tanulságos dologhoz érkeztünk! Az alaptest és a falazat találkozása, az…
Az utóbbi idők talán legfontosabb híre házépítők, házfelújítók és az építőipari szakma számára
– Kormányzati szintre emelkedik az energiahatékony építkezés Magyarországon?
Többször felemlegettük Az építő közösség blogjában is azt, hogy idehaza szinte semmi jele nincsen annak, hogy a döntéshozók elébe mennének annak az uniós elvárásnak, miszerint 2020-tól kezdve már csak közel nulla energiafogyasztású házak épülhetnek az Unióban (és ez lesz az elvárás a felújításokkal szemben is). (Egy erről szóló írás például ide kattintva olvasható!)
Most – úgy tűnik – megtört a jég.
A Kormány április legvégén keltezett határozata már konkrét célokat is meghatároz (ezeket nagyon fontos lesz ismerni a most házépítést, házfelújítást tervezőknek is!), sőt, még bizonyos támogatások lehetősége is megfogalmazódik!
A lényeget megpróbáltam az alábbiakban összeszedni.
Elvárások, amelyek mindenkit érintenek
Talán sokak számára meglepő, de energiafogyasztásunk körülbelül 40%-ért az épületeink felelősek.
A (korszerűtlen) családi házak az átlagnál is energiafalóbbak és Magyarországon ez az arány akár még több is lehet 40%-nál.
Európa energiafüggőségének csökkentése érdekében, egyszersmind a mind súlyosabbá váló környezeti problémák enyhítése végett az Európai Unió 2010-ben úgy döntött, hogy jelentősen szigorítja az épületekkel szembeni energetikai elvárásokat.
A 2010/31/EU európa parlamenti és tanácsi irányelv kimondja, hogy 2019 után az Unió területén már csak „közel nulla” energiaigényű házak épülhetnek. (Közintézmények esetén mindezt már két évvel korábban el kell érni.)
Mint uniós tagországra ezek az irányelvek természetesen Magyarországra is vonatkoznak.
A „közel nulla” fogalmát a tagvállalatoknak módjuk van saját hatáskörben meghatározni – sőt, ezt meg is kell tenniük.
Mi (nem) történt eddig?
Bár a hatálybalépésnél 2019 vége szerepel, de ezek az elvárások bizony minden, ma házépítést, házfelújítást tervező építkezőt érintenek.
Elvégre mindenkinek olyan házat célszerű már ma építenie, ami néhány éven(!) belül nem válik elavulttá (és ezáltal nem veszít rohamosan az értékéből). Ráadásul 2019 egyáltalán nincs is olyan messze, ha figyelembe vesszük, hogy egy építkezés lebonyolítása (az első gondolat megszületésétől kezdve a használatbavételi engedély kiadásáig) jellemzően két-három évet vesz igénybe.
Ezért is hiányolta az építőipari szakma, hogy a Kormányzat nem kezdte meg a hazai építési előírások átalakítását az uniós elvárásokkal összhangban, ezzel is segítve a ma építkezni kezdők gondolkodását. (Hiszen mennyivel egyszerűbb lenne, ha az előírások betartása egyben záloga lehetne a korszerű, jövőbe mutató építkezésnek!)
Az első lépésig mostanáig kellett várni.
Ami a legfontosabb: mi történt most?
A Magyar Közlönyben most megjelent 1246/2013 (IV.30.) Kormányhatározat megfogalmazza annak az igényét, hogy az imént bemutatott uniós irányelv mihamarabb bekerüljön a hazai jogrendbe – és erre határidőket is megfogalmaz!
Most első ízben olvasható az, hogy milyen minimális energetikai elvárásokat fogalmaz meg a Kormányzat a „közel nulla” energiaigényű épületek szerkezeti és gépészeti mutatóival szemben (a szöveg szerint ezek akár még szigorodhatnak is).
Az Építem a házam I. kötetében részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen háromszintű elvárás-rendszerérvényes az épületek energetikai tervezésekor (ami egyben a házak energetikai osztályokba sorolásának is alapja).
Közelítőleg azt mondhatjuk, hogy az első szint minden fontosabb épületszerkezetre megfogalmaz egy elvárást arra nézve, hogy az illető szerkezetnek milyen minimális hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie. A következő szint az épület egészére (tehát nem egyes szerkezetekre) fogalmaz meg elvárást a hőveszteség mértékére nézve, míg a harmadik szint már figyelembe veszi a gépészeti rendszer hatásfokát („jóságát”) is, és az ún. primer energia fogyasztásra nézve állít elvárásokat.
Csak ízelítőül a szerkezeti elemekre vonatkozó most megjelent elvárások közül:
Homlokzati fal: U≤0,24 W/m2K (Jelenleg 0,45 W/m2K)
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek: U≤0,17 W/m2K (Jelenleg 0,25 W/m2K)
Fa vagy műanyag nyílászáró U≤1,15 W/m2K (Jelenleg 1,6 W/m2K)
Talajon fekvő padló U≤0,3 W/m2K (Jelenleg 0,5 W/m2K)
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal U≤0,26 W/m2K (Jelenleg 0,5 W/m2K)
Lábazati fal: U≤0,3 W/m2K (Jelenleg 0,45 W/m2K).
Figyelem! Ezek az elvárások a 2015. utáni pályázatoknál várhatóan már alapelvárások lesznek!
Végezetül egy ígéretes mondat a mostani Kormányrendeletből:
„A Kormány….felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozzanak ki az 1.sz melléklet szerinti költségoptimalizált követelményszinten vagy annál energiatakarékosabb építési és felújítási beruházások számára igénybe vehető olyan pénzügyi konstrukciókat vagy programokat, amelyek kompenzálhatják a beruházások kezdeti többletköltségeit.” (Határidő 2013. december 31.)
A most megjelent Kormányhatározat ide kattintva teljes egészében is elolvasható! (Nem hosszú.)
Kategóriák: Energiatakarékosság, Felújítás, Jogi háttér, Szigetelés
Vélemény? (0) ↓