Mindenfelé olvashatjuk: egyre fogy a föld energiahordozóinak mennyisége. Márpedig ha valamiből kevés van, az egyre többe kerül. Aki ma építkezik, nem csak magának az építkezésnek a költségeit érdemes számításba vennie. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk? Olyan házat…
Családi ház építés jogi háttere
1.1. Ingatlan adásvételek
Kérdések és válaszok az ingatlan adásvétellel kapcsolatban:
1. Lehet-e ingatlan adásvételi szerződést szóban kötni?
Nem, érvényesen csak írásban lehet ingatlan adásvételi szerződés kötni. Ez azt jelenti, hogy csupán szóbeli megállapodás alapján nem jön létre ingatlan adásvételi szerződés. A megállapodásnak nem kell valamennyi elemét írásba foglalni, de a lényegi elemeket igen. Lényegi elemek: az adásvétel tárgya (az ingatlan jól beazonosítható módon való feltüntetése), a tulajdonátruházási szándék (eladó eladja, vevő megveszi) és a vételár.
2. Szükséges-e ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez?
Az érvényességhez nem szükséges, de a földhivatali bejegyzéshez, tehát a tulajdonjog keletkezéséhez igen. Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Tehát hiába van egy érvényes írásbeli szerződésünk, közokirati (közjegyző által készített) forma vagy ügyvéd által ellenjegyzés hiánya miatt a földhivatal nem jegyzi be.
1.2. Vállalkozási szerződések
Az építési szerződés szabályozásának változása a közelmúltban
A Polgári Törvénykönyv szabálya alapján az építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. (Ptk. 402.§). A jogalkotó 2007-ben a vállalkozók védelme érdekében bevezette azt a rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy a ki nem fizetett vállalkozói díj erejéig a vállalkozó az építési szerződéssel érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztessen be. Az Alkotmánybíróság azonban 2010 márciusában megsemmisítette a jelzálogbejegyzésre vonatkozó rendelkezését, azzal az indokolással, hogy aránytalanul korlátozza a megrendelő tulajdonjogát és jogbizonytalanságot okozott a megfogalmazása.
1.3. Adó, illeték kérdések
Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, ez általában az adásvételi szerződésben szereplő vételár, de ettől az adóhatóság (APEH) el is térhet.
A 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett (a földhivatalhoz formanyomtatvány útján benyújtott) vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban az illeték mértéke:
– lakásonként 4 millió forintig 2%,
– a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén:
– a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték,
– a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni.
1.4. Jogszabálykeresés
A hatályos jogszabályok ingyenesen az alábbi linken érhetőek el:https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso
Az oldalon a hatályos jogszabály szövegek érhetőek el. Törvények, Kormányrendeletek és miniszteri rendeletek. Az időállapot csak 20 napon belüli időpontra választható.
Kategóriák: Építő közösség, Házak, Jogi háttér
Vélemény? (0) ↓