– avagy hová forduljunk, ha megfulladunk a füstben?
Szerző: Szőke Rozália
Az építő közösség Facebook-oldalán nemrégiben megosztott fotó egy érdi családi ház füstölgő kéményéről meglehetősen élénk „érdeklődést” váltott ki. Volt, aki csak egyszerűen megbotránkozott, volt, aki feljelentésre biztatta a szomszédokat, jó nagy büntetés lehetőségét meglebegtetve…
De mit tehetünk valójában, ha valaki éppen a szomszédságunkban füstöli és kormozza össze a környéket?
Ennek jártunk utána, és (kicsit előre lelőve a poént) arra jutottunk, amit az épp a napokban (újra)elfogadott, a kötelező kéményellenőrzést megszüntető törvény is sugall: a kéményekkel (és ami mögöttük van) ma szinte senki nem foglalkozik idehaza…
Mit jelent, ha feketén füstöl a kémény?
Ha bárki azt hinné, hogy a környéket füstfelhővel elárasztó szomszéd rémképe egyedi jelenség, nagyon téved. Most, hogy a fűtési szezon napsütéstől, enyhébb időszakoktól függetlenül beköszöntött, minden településen akad egy-két „jó szomszéd”, aki a ház körül felgyűlt éghető lim-lomtól a kályhában-kazánban való elégetéssel próbál megszabadulni. A nyári tűzgyújtási tilalom miatt a kert sarkában nem tudta elégetni például a felesleges autógumit, mert a koromfekete füst messze szállt volna (Jelezve, hogy a szomszéd rosszban sántikál. Elvinni egy lerakóhelyre pedig…, na nem, a benzin másra kell…!
A kályha, a kazán, az más… Az abban elégetett tüzelőanyagnak úgyis füstje van, miért ne férne el benne más, úgy egyébként nem a kályhába való anyag is?
Csakhogy ezzel nemcsak a saját és a füstöt belélegző sokaság egészségét veszélyezteti (rákkeltő, asztmás rohamokat kiváltó anyagok kerülnek a levegőbe), hanem bizony akár a házát is felgyújthatja. (Meg a miénket…)
Nem játék! Egészségügyi kockázatok
A https://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu- n olvastam:
„A fogyasztói társadalom megjelenésével azonban tömegével jelentek meg a műanyag-, fém-, papír-, üveg csomagolóanyagok, melyek mellé nem járt „használati útmutató”, így nagyszüleink és szüleink hulladékok egész garmadával találkoztak rövid idő leforgása alatt.
„A régi szokások nehezen halnak!” – s ahogy megszoktuk, hogy régen minden hulladék elégethető volt, most azzal kell szembesüljünk, hogy mesterséges, szervetlen anyagokkal (pl. műanyag palack, préselt „pozdorja” asztallap) vettük körbe magunkat, melyek égetése egy komplett vegyi koktélt juttat a levegőbe. Az utóbbi években sokan visszatértek ugyanis a gáztüzelésről a szilárd tüzelésre és az otthoni, házi tüzelőberendezésben (kályha, vegyestüzelésű kazán) a fa, feketeszén és egyéb legális tüzelőanyagok mellett illegálisan égetnek háztartási szemetet és hulladékot, ami időzített bombaként ketyeg településeinken!
Korom, nehézfémek, szén-monoxid, nitrogén-oxidok és kén-dioxid elegye jut ki így a tiszta levegőbe…
Fentieknek köszönhetően alakul ki a téli szmog és a magas szállópor koncentráció (PM10). Utóbbi éves szinten 11000 ember halálát okozza Magyarországon, melynek okai között ott szerepel a túlzott autós közlekedés és a nem megfelelő szűrőberendezéssel ellátott gyárak kibocsátása is.
A hulladékégetés során említett, s nem kívánt légköri elemek szív- és érrendszer (infarktus, trombózis), valamint légzőszervi megbetegedést (tüdődaganat, asztma), immunrendszer károsodást, hormonháztartási rendellenességet, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességet, bőrgyulladás és emésztőszervi problémát is okozhatnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem ismerjük pontosan az egyes szennyezőanyagok összhatását és hosszú távú hatását sem, illetve azt sem tudjuk, hogy hány olyan veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során, amikről még fogalmunk sincs.”
Végeláthatatlan hivatali kálvária
Megpróbáltunk utána járni, hogy mit tehet az, aki nem akar belenyugodni abba, hogy felelőtlen lakótársai családja egészségét (sőt életét!) veszélyeztetik.
De hová forduljon, ha rendszeresen feketén füstül a szomszéd kéménye?
(Jó tudni, hogy enélkül szinte biztosan semmi nem fog változni, mert hivatalból senki nem fog eljárni hasonló problémaesetén.)
Érdeklődésünket (mint később kiderül kálváriánkat) az érintett önkormányzatnál (városi önkormányzat) kezdtük, de ők elhárítva maguktól a megoldás lehetőségét a Magyar Kéményseprő Kft-hez irányítottak.
Az ezer sebtől vérző kft. műszaki szakembere, bár nagyon készséges volt, de segíteni nem tudott. Ugyanis a kéményseprő nem hatóság, nem mehet be a lakásba ellenőrizni, hogy mi ég a kályhában-kazánban. A kéményellenőrzés során – ami ugye lassan már nem is kötelező – nem egyszerű bizonyítani még mintavétellel sem azt, hogy nem oda való dolgokat égettek.
A kéményseprők a Katasztrófavédelemhez irányítottak, de azon túl, hogy a kályhában való égetés veszélyeit jól kitárgyaltuk, nem jutottunk közelebb a probléma megoldásához. Pedig megtudtuk, hogy ha nem kályhába-kazánba való dolgokat égetünk, akkor könnyen kigyulladhat a kémény, leég a házunk, a tűz átterjedhet a szomszéd házára is, emberéleteket, vagyontárgyakat veszélyeztet az, aki a tűzzel játszik.
Ám a Katasztrófavédelem is tehetetlen, ők sem járhatnak el a szabályszegővel szemben.
Egy paragrafus, ami semmire nem elég
De valóban szabályt szeg, aki nem a kályhába-kazánba való dolgokat éget? Erre vonatkozóan csak ajánlásokat találunk – és tárgyilagos ténymegállapítást.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a összefoglalja ugyan a lehetőségeket és a tilalmakat, de választ nem ad arra, hogy mit tehetünk a tilalmak ellen vétőkkel.
„(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.
(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”
Mégis, lehet egyáltalán valamit tenni?
IGEN – legalábbis remélem. A kéményseprők és a katasztrófavédelem egybehangzóan azt javasolja, hogy a környezetszennyező szomszédjai kezdeményezzenek birtokvédelmi eljárást a járási hivatalban az építési hatóságnál. Innentől minden az építési hatóságon múlik. Vagyis mégsem…! Kipróbáltuk.
Az építési hatóság tovább passzolta az ügyet a jegyzőhöz, mert csak a jegyző kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást. De a jegyzőről is lepattant a „labda”, a járási környezetvédelmi hivatalhoz irányítottak. A járási környezetvédelmi hivatal pedig a Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Levegő- és Zajvédelmi Osztályához.
Bevallom, itt vesztettem el végképp a fonalat. Mert mindenütt nagyon készségesen segítettek, de a megoldás – hová forduljon az, aki a normálistól eltérően füstölgő kéménnyel „találkozik” – még mindig várat magára.
A gond az, hogy a hatóság szerint is nagyon nehéz tetten érni a rendelet ellen vétőket. A hamuból vett minta sem árulkodik arról, hogy mit égettek. Ráadásul a környezetvédők is csak rendőri, közterület felügyelői segédlettel tudnak érvényt szerezni a kormányrendeletben előírtaknak.
Ha előrébb jutunk ebben a füstös-kormos ügyben, ígérem, visszatérünk rá.