Gyilkos házak 3. rész

Gyilkos házak 3. rész

 – sugárzás, amiről vagy tudomást veszünk, vagy nem

Mini-sorozatunk első két részében szembesültünk azzal, hogy napjainkban mindennapi életünk részévé váltak a bennünket körülvevő elekromágneses sugárzások. Annak megítélése, hogy ezek mennyiben veszélyesek egészségünkre, a mai napig ellentmodásos tudós körökben. Egy biztos, a bennünket érő sugárhatás függ a sugárzás frekvenciájától és a sugárforrás távolságától.
A sorozat befejező részében az elektroszmogról lesz szó – olyan elektromágneses sugárzásokról, amelyek kis energiájúak – de közel vannakhozzánk. (A sorozat első és második része itt tölthető le!)

 Mi az elektroszmog?

Néhány évvel ezelőttig a „szmogriadó” kifejezéssel csak a TV Híradó nyugati tudósításaiban találkozhattunk – aztán, lám-lám, néhány évvel ezelőtt szembesültünk azzal, hogy ez a probléma bizony idehaza is élőnek számít. (Jellemző módon, bosszankodásunk oka elsősorban nem az, hogy a szálló por koncentrációja az egészségügyi határ felé közelít, hanem az, hogy esetleg nem ülhetünk autóba.)
Körülöttünk azonban nem csak egyes (nemkívánatos) részecskék, vegyületek koncentrációja nőhet meg, hanem még ennél is láthatatlanabb valamiké: az elektormágneses hullámoké (amelyek – mint közel száz éve tudjuk – tekinthetők akár részecskéknek is!)
Elektroszmognak a bennünket körülvevő, kis frekvenciájú elektromágneses sugárzásokat szokás nevezni. (Ezek nagyságrendekkel kisebb frekvenciájúak és kisebb energiájúak, mint a már megismert radon-sugárzások, viszont azokkal ellentétben nem a természetből származnak, hanem „korunk gyermekei”.)

Forrás: Zettisch Ferenc: Lakóépületek elektroszmog, radon gázok, ártó sugárzások elleni védelme (2006)

Az elektroszmogon belül most a „normál”, 50 Hz-es váltóáramra szeretnék koncentrálni. Arra, amely a bennünket körülvevő, életünket megkönnyítő háztartási berendezések legtöbbjét működteti.

Mi lehet veszélyes egy családi házban?

Egy modern családi házban több kilométernyi elektromos vezeték is beépítésre kerülhet! Ezek nagy részét természetesen nem látjuk, mert a falban, födémben, padlóban kerülnek elrejtésre. A vezetékek végén lámpatestek vagy dugaszólóaljzatok találhatók, mely utóbbihoz a legváltozatosabb elektromos berendezések kapcsolódnak. A vezetékekben akkor kezd el áram folyni, amikor bekapcsoljuk ezeket a berendezéseket. (Vigyázat, manapság már a nagyon sok készülék kikapcsolással csak készenléti, stand-by, üzemmódba kerül – ez is áramfelvétellel jár, ami nem csak a fogyasztás szempontjából érdekes, hanem azért is, mert így a csatlakozó vezeték és a készülék folyamatosan „sugároz”!)
A vezetéken és a a készüléken átfolyó váltakozó áram pedig – a fizikai törvényei szerint –elektromágneses sugárzást kelt, ami óhatatlanul ránk is hatással van (ha a közelben tartózkodunk). Hogy ez a bizonyos „hatás” pontosan mit is okoz, arról „természetesen” folyamatosan vitakoznak a tudomány képviselői (gyors és közvetlen hatásról szinte biztosan nem beszélhetünk), az azonban biztos, hogy annál nagyobb sugárzásnak vagyunk kitéve
– minél közelebb vagyunk a sugárforráshoz (vezetékhez, készülékhez),
– minél hosszabb ideig vagyunk kitéve a sugárzásnak;
– minél nagyobb a sugárzás intenzitása, „teljesítménye”.

Mik lehetnek a kényes helyek és helyzetek?
1. Mérőóra szekrények, kapcsolótáblák, automata biztosítók táblái.
Ezeken a helyeken sok vezeték fut össze, mintegy csomópontnak tekinthetők. (Családi házaknál szerencsére a mérőórák általában szabadtéren találhatók, de társasházaknál ez már reális problémaforrás lehet.)
2. Hálóhelyünk
Itt ugyanis sokat tartózkodunk egy helyben!
3. Nagyteljesítményű (500-1000 W feletti) elektromos berendezések üzemeltetése
Ilyenkor nagyobb áram folyik a vezetékekben (P = U * I, ahol U=220 V, állandó), ami nagyobb térerőt kelt.
4. Belső transzformátorral bíró berendezések
Ezek eleve az elektromágnesesség elvén működnek, és a kisebb feszültségű oldalon óhatatlanul nagyobb lesz az áramerősség (lásd az előző pontot!). Érdekes példák erre a kisfeszültségű halogén lámpák, amelyek mind tartalmaznak egy 12V-ra „letranszformáló” átalakítót!

Hogyan védekezzünk az elektroszmog ellen?

– Mind a vezetékek, mind a berendezések, kapcsolószekrények elláthatók elektroszmog elleni árnyékolással. Beszéljünk erről a villanyszerelőnkkel!
– Ma már léteznek árnyékoló felületképző bevonatok (festékek, vakolatok, tapéták) is!
– Az ágyunk lehetőleg ne legyen olyan fallal szomszédos, amelyben vezetékek futnak. Lehetőleg ne helyezzük közvetlenül a fejünkhoz az elektromos órát/rádiót.
– Kerüljük a készenléti üzemmódot (már csak a pénztárcánk miatt is…). Ma már kaphatók olyan innovatív termékek is, amelyek automatikusan megszakítanak egy áramkört, ha bizonyos ideig nem történik használat. (Ennek hiányában használjuk a kapcsolót, például vegyünk kapcsolóval ellátott dugaszolóaljzat-elosztót!)
– Válasszunk jobb hatásfokú (azaz kisebb teljesítménnyel ugyanolyan hatást elérő) készülékeket!

Három részes sorozatunkat nem elrémisztésnek szántam, sokkal inkább a házépítés egy újabb aspektusára szerettem volna felhívni a figyelmet. Igyekeztem a telekválasztás, az építkezés, a háztervezés során felmerülő szempontokra koncentrálni, így például nem esett szó a berendezések használata során felmerülő veszélyekről – például a mobiltelefonoktól származó sugárzásról…

A blogok sokban támaszkodtak Zettisch Ferencnek az iménti ábra során idézett könyvére és a vele folytatott beszélgetésre.

Olvassa el a blogsorozat első és második részét is! (A radonsugárzásról, a telkünkhöz közeli nagyfeszültségű vezetékekről és a közelünkben található átjátszó antennákról.)