– szabályok szerint IGEN, de mégsem…
Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna
Sokakban felmerül a kérdés a jelenleg az építőiparban uralkodó szakemberhiány kapcsán, hogy mi lehet a megoldás akkor, ha egyszerűen nem találunk szakembert aki megcsinálna néhány munkafolyamatot, megépítené az új családi házunk vagy elvégezne más (egyszerű) bejelentéshez kötött építési/bontási tevékenységet.
Mi van, ha adott egy építtető, aki egyébként rendelkezik a megfelelő képzettséggel, például villanyszerelő, és szeretné saját maga elvégezni a villanyszerelési munkákat a saját épülő házán?
Mi van, ha több villanyszerelő is van a családban és ők is segítenének?
A helyzet sajnos nem ilyen egyszerű…
Mi is az a kaláka?
A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint a kaláka: közös munkát jelent (erdélyi szó).
Közösen, nem pénzért, hanem egymás megsegítésére kölcsönösen végzett munka. Ilyen volt például a fonó, a dörzsölő, a fosztó, a vályoghordás, az építkezés, a terménybehordás. Némely vidéken (pl. erdélyi magyarság között) szokásos volt, hogy nagyobb munkában (pl. házépítés) sok család önkéntesen segít, összedolgozik a viszonosság alapján, és adandó alkalommal ők is megkapják a közösség segítségét.
A kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák között foglaltak helyet a 19. század előtt.
A közösség a rosszul dolgozót, a hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb minőségű munkát, legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok a kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb, legszakképzettebb családtagjaikat küldik, hogy a családra ne hozzon szégyent. A kaláka léte a közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú homogenitását is jelzi.
A kaláka és saját célra történő munkavégzés napjainkban
Napjainkra a kivitelezési szabályok – a szakszerűség érdekében, alapvetően az építtetők jogait védve – egyebek között korlátok közé szorították a kalákát is.
Nem is olyan régen még sok építtető jellemzően kis pénzből, családi vállalkozásként építette meg családi házát, nyaralóját, építményeit. Ilyenkor összejött a rokonság apraja-nagyja (hiszen az építkezéshez is mindenki ért 🙂 ), és összeadta tudásban mindazt, ami tőle tellett.
Az eredmény önmagáért beszél: gyakran látni kívülről bevakolatlan, igénytelen homlokzati kialakítású, hőszigetelés nélküli házakat, szakszerűtlen kéményeket, statikailag labilis épületszerkezeteket, burkolat és szerelvények nélküli belső kialakítást. A használatbavételi engedélyezéskor, illetve a használat közben felmerült hibákat, hiányosságokat ilyenkor már nincs is kitől számon kérni.
A megfelelő, elvárt minőségű munka biztosításáért a kivitelezést és az építési folyamat szereplőinek tevékenységét jogszabályok szabályozzák.
Jogszabályok
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (6) bekezdése szerint „Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó céljára végezhet.„
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § alapján
„(1) E törvény alkalmazásában
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontja értelmében „Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.”
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy „hozzáértő felügyelet alatt” én és kis családom építhetjük a házunkat akár saját kezűleg is.
Sajnos most jön a DE…
Az e-napló mindent megváltoztatott
Új családi házunk építését vagy más (egyszerű) bejelentéshez kötött építési/bontási tevékenységet e-naplózni kell.
Sokaknak fel sem tűnt a változás, de a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság 2018. augusztus 2-i felhívásában megszüntette a SAJÁT VAGY HOZZÁTARTOZÓJA CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓBAN VALÓ DOKUMENTÁLÁSÁNAK lehetőségét azon naplók esetében, amiknél nem igényelték ezt a lehetőséget a felhívás megszületése (2018. augusztus 2.) előtt.
Így aki most fogna saját kezű vagy kaláka munkálatokba saját (egyszerű) bejelentéshez kötött építési/bontási tevékenységhez kapcsolódó építkezésén építtetőként, az szabály szerint elméletben megtehetné mindezt, de dokumentálni nem fogja tudni a munkákat ezen formában. Mivel minden egyes munkafolyamatot dokumentálni kell az e-naplóban, ezért ennek alapján úgy tűnik, hogy építtetőként saját kezűleg végzett vagy kaláka munkálatokba nem kezdhet.
Az iméntiekben két egymással gyökeresen ellentmondó állítást sikerült megfogalmazni a jogszabályok alapján.
De létezik-e egyfajta kompromisszum, egyfajta köztes út?
Ennek járunk utána a továbbiakban!
Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre: 
