Véglegessé vált! (És minden házépítőt, házfelújítót érint!) - Építem a Házam

Véglegessé vált! (És minden házépítőt, házfelújítót érint!)

Véglegessé vált! (És minden házépítőt, házfelújítót érint!)

– Megjelent a „híres” 7/2006 TNM rendelet módosítása

közel nulla„Az Európai Unió területén 2020 után már csak „közel nulla”energiaigényű épületek épülhetnek.”
Erről az elvárásról sokat (de talán még mindig nem eleget) lehet hallani, olvasni.
Kérdés azonban, hogy mi is az a „közel nulla”?  (A kérdést ráadásul az EU sem határozza meg egyértelműen, azt a tagországok hatáskörébe utalja.) Egy ilyen helyzetben fontos igazodási pontot jelenthetnek a jogszabályok, a „hivatalos elvárások”.
Magyarországon utoljára 2006-ban született minden építkezőre kötelező rendelet ebben a témában, ami – érthetően – mára igencsak elavulttá vált. (Ez a címben jelzett 7/2006 TNM rendelet.)
Hosszas vajúdás, hosszas szakmai viták után még tavaly tavasszal született egy kormányhatározat az új építési követelményekre vonatkozóan, ami azonban csak mostanra öltött végrehajtási rendelet formát és a napokban jelent meg Magyar Közlönyben. Az új bűvszó: 20/2014 (III.7.) BM rendelet.

Az előzmények

Ahhoz, hogy építési engedélyt kapjunk, újonnan épülő házunknak meg kell felelnie egy sor követelménynek, jogszabálynak – ezek egyike az az elvárás, hogy házunk legalább egy minimálisan elvárt energiahatékonyságú legyen.  (Az energiafogyasztás nem (csak) magánügy. Az ország energiafogyasztásában majd 40%(!) az épületek részesedése – és ez így nemzeti ügy is, ha az energiafüggőségre vagy éppen a károsanyag-kibocsátásra gondolunk.)
Az épületekre (természetesen nem csak családi házakra) vonatkozó  előírások  egy három lépcsős elvárásrendszerben öltenek testet, aminek logikáját  részletesen bemutatjuk az Építem a házam I. kötetének 4. fejezetében. A lényeg az, hogy
– konkrét elvárások jelennek meg minden egyes fő épületszerkezetre nézve (falak, nyílászárók, tető, zárófödémek, stb.) – egy minimálisan elvárt hőátbocsátási tényező (U-érték) formájában. Ez az, amit egy laikus építkező is viszonylag könnyen értelmezhet;
– elvárások fogalmazódnak meg arra nézve, hogy a teljes határoló szerkezeten keresztül mekkora lehet a maximális hőveszteség. Ebbe már sok egyéb szempont is belejátszik (pl.  a hőhidak), ezt már csak szakember tudja kiszámítani.
– a legmagasabb szinten már megjelennek gépészeti szempontok is, azaz azt is figyelembe veszik, hogy mekkora hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez/hűtéshez szükséges energiát, mennyi megújuló energiát termelünk, mennyire használjuk ki a passzív energiaforrásokat (gyakorlatilag a Napot).
A végeredmény egyetlen mérőszám, az összesített energetikai jellemző (kWh/m2/év-ben mérik), ez jellemzi az épület fajlagos primer energiaigényét. Erre is vannak elvárások és ez képezi az energiatanúsítás során megállapított osztálybasorolás (A+, A, B, stb.) alapját is.

Ezeket az elvárásokat először a 7/2006 TNM rendeletben fogalmazták meg – ami egészen a múlt hétig érvényes volt. Az építőipari szakma nagy része már régen követelte a rendelet szigorítását, mert az időközben Európa egyik legmegengedőbb szabályozásává vált. Ez még nem lett volna baj, de aki csak ennek akart megfelelni az utóbbi években építkezve, felújítva, annak azzal kell szembenéznie, hogy új háza néhány éven belül(!) jócskán elavulttá válik.
Ennek oka, hogy óriási szakadék tátong az említett rendeletben megfogalmazott célrendszer és aközött az elvárás között, miszerint az Európai Unió területén néhány éven belül(!), 2020-tól már csak közel nullaenergiafogyasztású házak épülhetnek.
A szakma évekkel ezelőtt meg is fogalmazta a maga javaslatát, hogyan lehetne előremutató új rendeletet alkotni, az intézkedés (alapvetően politikai okokból) azonban késett – mígnem a tavaly megtört a jég. Megszületett a módosításról szóló kormányhatározat. – ami most lépett érvénybe végrehajtási rendelet formájában.

 

Mi változik és mikortól?
És mi az a „közel nulla” energiaigényű épület?

A rendeletmódosítás új energetikai, hőszigetelési elvárásokat határoz meg, amelyek minden új épületre vonatkoznak. Az elvárások egy kicsivel kevésbé szigorúak, mint az építőipari szakma (nemzetközi kitekintés alapján készült) javaslata volt, de így is komoly szigorításról beszélhetünk.
Nézzük hát, hogy mit érdemes tudni dióhéjban erről a minden építkezőt és felújítót érintő új rendeletről, rendeletmódosításról.
– Kicsit rejtett módon két lépcső fogalmazódik meg a rendeletben. (Bevallom, ez számomra is csak akkor lett világos, amikor a rendelet egyik megalkotójával egyeztettem).
Az első, egy ún. költségoptimalizált szinthez tartozó követelményrendszer  – ennek számszerűsítése olvasható ki a mostani rendeletből.  (Ez egyfajta átlagnak tekinthető: az épületek átlagánál ezek mellett az elvárások mellett lesz optimális 30 év alatt a megtérülés/befektetett összköltség (beruházás+fenntartás) arány.)
Ezeket a rendeletben megfogalmazott elvárásokat  minden olyan épületnél alkalmazni kell a amelyekre 2018. december 31-t  követően kérnek építési engedélyt, vagy már korábban kértek, de az építkezést eddig az időpontig még nem kezdték meg.

– Ezzel párhuzamosan egy másik követelményszint „ígérete” is megjelenik a mostani rendeletben – a „közel nulla” energiaigényű épületeké. Ez a most még nem konkretizált elvárásrendszer 2020. december 31-ét követően lép életbe – utolsó pillanatban megfelelve az EU már említett elvárásának.
Most még csak egy homályos megfogalmazás utal erre a követelményszintre a mostani rendeletben:
„Közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”
Mostani információk szerint a végleges követelményrendszer akkor alakul ki, amikor véglegesül a Magyar Épületenergetikai Stratégia (ez is húzódik), de az épületszerkezetekre vonatkozó elvárások jó eséllyel valahol ott lesznek, ahová  letölthető anyagunkban a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) javasolt követelményei teszik őket. (Megjegyzés: a „közel nulla” elvárások középületekre  várhatóan két évvel korábban lépnek életbe.)

– Ha viszont valaki pályázati pénzből szeretne építkezni, felújítani, akkor már 2015. január 1-jét követőenaz új elvárásokat kell alkalmaznia!

A mi javaslatunk roppant egyszerű. Függetlenül attól, hogy a rendelet hatálya még nem terjed ki egy most épülő házra, de mindenképpen érdemes már most az új határértékeknek megfelelően terveztetni, építtetni és felújíttatni!
Sőt, talán még szerencsésebb az ennél kicsit szigorúbb szakmai ajánlásokat támpontul tekinteni!
(Ezeket a Magyar Mérnöki Kamara foglalta össze – és szintén olvashatók az alábbi anyagban.)
Érdemes ízlelgetni az egyes épületszerkezetekre vonatkozó U-értékeket és érdemes hosszabban konzultálni az építésszel minderről.

Az Építem a házam III .kötetének mellékletében már összefoglaltuk ezeket az (akkor még csak várható) változásokat – ezeket most itt is közzétesszük.
Kattintson ide a főbb változások elolvasásához!

Akit mélyebben is érdekel a rendelet-módosítás teljes szövege, azok számára
– a módosításra került rendelet például  itt olvasható,
– a módosítás itt olvasható.

 

Mennyiben érinti ez a felújítókat?

Már az eredeti rendelet is úgy fogalmazott (6.§), hogy „meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek” – azaz a megújított szerkezeteknek és gépészeti eszközöknek ki kell elégíteniük a rendelet előírásait.
– Ha valaki tehát csak egyes épületszerkezetekhez illetve gépészeti berendezésekhez nyúl hozzá, akkor nekicsak az erre az „elemre” vonatkozó elvárásokat kell betartania – hatályát tekintve ugyanazokkal a határidőkkel, mint amit az új építőknél felsoroltunk. (Ezt nevezik részleges felújításnak.)
– Ha viszont valaki ún. jelentős felújításra kerít sort, akkor teljes mértékben követnie kell az imént az új építésekre megfogalmazott követelményeket! (Jelenleg jelentős felújításnak számít, ha abban a külső épületburok több mint 25%-a érintett.  A mostani rendelet külön definiálja, hogy nem számít ugyanakkor jelentős felújításnak földszintes épület pince- és padlásszigetelése.) A szigetelések és nyílászáró-cserék kerülhetnek ebbe a körbe.
– Ellenvethető lenne, hogy az ilyen jellegű felújítások egy jelentős része nem is engedélyköteles.
Fontos azonban tudni, hogy az érvényes rendelet betartása ilyenkor is kötelező – bár az építési engedély visszatartása ilyenkor nem lehet szankció, de például az Építésfelügyelet büntethet! Arról nem is beszélve, hogy a nagyon remélt felújítási pályázatokon sem lehet majd gyengébb felújítási elképzelésekkel indulni.

 

Utóirat: Jómagam több órát töltöttem a rendeletmódosítás böngészésével és megértésével – mint kiderült, csak fél sikerrel.  Ez utóbbi akkor derült ki, amikor néhány részletkérdés tisztázására felhívtam a rendelet alkotóját…
Persze még így is lehet, hogy valami pontatlan maradt. Várom az esetleges észrevételeket, kérdéseket!

 

Kellemes böngészést, s egyben sikeres építkezést kívánok!

 

Kategóriák: Energiatakarékosság, Jogi háttér

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?