– avagy hallgattassék meg a másik fél is
Az Építem a házam most készülő 5. kötetében is felemlegetem, hogy tapasztalataim szerint az infrafűtések a szakembereket igencsak megosztó gépészeti berendezések közé tartoznak. (Mondjuk ugyanígy sokan vitatják a hőszivattyúk „mindenhatóságát” is…)
Az viszont biztos, hogy az építkezők, felújítók érdeklődése évről-évre nő ebben az irányban.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a témában született két korábbi blogbejegyzésünk (ide kattintva, ide kattintva és ide kattintva olvashatók) a legolvasottabb és messze legtöbb hozzászólást generáló posztok ezen a felületen.
Mivel vendégposztolónk elég sarkos következtetésekre jutott a bejegyzésekben, így annak idején is felajánlottuk a válasz lehetőségét a „másik oldalnak”.
Az észrevételek most érkeztek meg, talán kicsit túl hivatalos formában (ügyvédi közvetítéssel…), de ettől még készséggel helyt adunk nekik! (Az észrevételeket változtatás nélkül közöljük.)
Fűtőfólia és intelligens fűtőfólia
Az lntelligens fűtőfólia (www.futofolia.hu) reagálása a cikkben feltüntetett adatokra.
1. A 3 hónapos teszthez és független méréshez senki nem kért tőlünk fűtőfóliát, beépítési helyszínt, így nem tudjuk, mi alapján történt a vizsgálat, erről semmilyen jegyzőkönyvet nem láttunk.
2. Az intelligens fűtőfólia megnevezés a termék önszabályozó tulajdonságára utal, amivel a piacon rendelkező más infra fűtőfilm vagy fólia nem rendelkezik. Nem a szakértő ÚR varázs keze és a levegő hőmérséklete miatt csökken a fólia hőmérséklete, hanem az intelligens tulajdonsága miatt, ez egyszerű elIenállás-méréssel ellenőrizhető is, hogy tényekkel dolgozzunk.
A fenti képen 3 különböző fűtőfólia látszik. A jobb oldali az intelligens fűtőfólia, ahol a szigetelő anyag ráhelyezését követően visszavette a teljesítményt, így elkerülte a lehetséges balesetet ezzel.
Számok
3. A cikk szerzője által beszerzett mintadarab, csak egy minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül, nem felel meg a telepítési folyamatoknak. Nem telepítünk villásdugóval fűtési rendszert.
4. A szakértő Úr számítása az egyszerű szorzásnál sem stimmel. A hozzá eljutott minta fólia 0,5×0,5 m az negyed m2, teljesítménye 110 W. Ez rendben is van, viszont ebből egy m2 440 W. Nem tudom honnét jött a 110 W/m2 gyári adat.
5. A gyapjú pulóveres test nem helyettesít 4-5 cm beton réteget egy padlófűtés esetén, és a rákerülő ülő garnitúrát.
Hőteljesítmény
6. A cikk folytatódik a gyári adatok részletezésével, ahol feltüntették a maximális hőmérsékletet normál körülmények között (45-50 C ). Itt megjegyzem, hogy extrém esetben tudunk akár 100 fokot is elállítani, ha 2 db 10 cm hungarocell közé tesszük be az infrafűtést, és maximális teljesítménnyel üzemeltetjük. Viszont normális körülmények között miért is szigetelnénk lakásunkban a fűtést 2 irányba?
7. Magyarországon jelen pillanatban a következő teljesítménnyel lehet telepíteni termékünket, figyelembe véve az épület energiaveszteségét:
60W/m2 , 110 W/m2, 220 W/m2 és végül 400 W/m2.
Fontos minden esetben ismerni az épület energiaveszteségét, és ennek megfelelően kialakítani a szükséges fűtési energiát. Itt említeném meg, hogy a rendszerünk helységenként vezérelhető, és külön a levegő, külön a padló hőmérséklete.
Elektroszmog?
8. A cikkben mért mérési eredmények nem az általunk előírt telepítési módon történt, így ezen eredmények nem felelnek meg a valós felhasználási környezetnek. A fűtési rendszer telepítését minden esetben szakember végzi, ezért csak a terméket cégünk külön nem is értékesíti. Javasoljuk olvasóinknak, hogy sose vegyen telepítés nélkül az olcsóbb beszerzés reményében hamisítványt vagy hasonlónak titulált terméket!
Az lnfra Fűtőfólia minden esetben, kizárólag földeléssel ellátva kerül kivitelezésre. Telepítést követően az elektroszmog pedig 20 cm felett nem mérhető, alatta pedig minden Magyarországon érvényben lévő határértéknek megfelel, nem úgy, mint sok más elektromos fogyasztó a lakásban, mint p|. egy bébiőr a gyerek ágya mellett, a mobiltelefon, vagy akár a mikrohullámú sütők nagy része.
9. Beruházás és fogyasztás
lgen, elismerjük, hogy egy modern gázkazánnal olcsóbban lehet fűteni, mint az infrafűtéssel, viszont mi történik, ha mondjuk beruházáskor napelemmel együtt telepítünk? Még így is olcsóbb vagy maximum ugyanannyi a beruházási költség a gázhoz képest, egy hőszivattyús beruházási költségről nem is beszélve, és innentől kezdve O, azaz nulla a fűtésköltség.
Természetesen nem mindenkinek van lehetősége napelemmel kombinálni ezt a rendszert.
Nézzünk erre is egy példát. Egy most épülő 100 m2 alapterületű jó szigetelésű ingatlan esetében, ahol 25 W/m2 az energiaveszteség óránként, 2520 kW a várható éves fogyasztás, és 30 amper szükséges a rendszer működtetéséhez. Jól látszik, hogy az ehhez szükséges napelem se foglal sok helyet a tetőn.
Remélem a levél közreadásával tudtunk segíteni a különböző állítások teljesebb körű megismerésében!
Ha tetszett a bejegyzés, osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel is!
