Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (3. rész)

Kötelező lesz a gépi szellőztetés!? (3. rész)

–   avagy az oknyomozásban következzék a feketeleves!

Szerző: Bodnár György

A mini-blogsorozat előző részében arra jutottam, hogy bár lehet „kiskapuba” kapaszkodni, de a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet   jó eséllyel mégiscsak megszüntette azt a lehetőséget, hogy a „sima ablaknyitogatásos szellőztetés” önmagában elegendő legyen a jogszabály (és a jó lakóérzet…) által megkövetelt friss levegő mennyiség biztosításához.
A mai részben megnézzük, hogy a rendelet (jelenlegi formájában!) kinek milyen szellőztetési lehetőségeket tesz lehetővé/ír elő.
Előre szólok, hogy az igazi feketeleves még csak most következik!

Frissítés: 2021. március 10-én megjelent a rendelet módosítása, amiből kiderül, hogy a gépi szellőztetés ezt követően sem lesz kötelező. Bővebb infó a sorozat 5. részében, de ettől még érdemes elolvasni a mini-blogsorozat összes részét!

Szigorodás 1. – Az ablaknyitogatás önmagában már nem elég

Az előző blogbejegyzésben arra jutottam, hogy a jogalkotói szándék jó eséllyel az volt, hogy a TNM-rendelet 1. Melléklet V. rész 2. táblázatában szereplő, minimálisan előírt friss levegő mennyiségeket csakis az újonnan bekerült 2.4. pontban megfogalmazottak szerint lehet teljesíteni.
Tekintsük 1. számú szigorításnak a bekezdés utolsó mondatát:  
„Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

Az ablaknyitás és a résszellőzés tehát már nem vehető figyelembe akkor, amikor megtervezzük, hogyan lesz elegendő (a táblázatban definiáltan is szereplő) friss levegő a lakótérben! (Ettől még persze lehet ablaknyitással szellőztetni, de gondoskodni kell arról, hogy az előírt mennyiségű friss levegő ettől függetlenül is be tudjon jutni a helyiségekbe – például akkor is, ha nem fűlik a fogunk télen rendszeresen ablakot nyitni…)
De erről már legutóbb volt szó. Most elemezzük kicsit a 2.4. pont többi részét is!

Szigorodás 2. – Csak szabályozott szellőztetés

A TNM-rendelet 1. Melléklet V. rész 2.4. pont a levegő bejuttatásához szabályozott működésű szellőztető beépítését teszi kötelezővé.

Érdemes ennek kapcsán kitérni a szabályozás és a vezérlés közötti különbségre!
A szabályozás attól több a vezérlésnél, hogy ekkor bármilyen műveletet egy vagy több paraméter érzékelésének és kiértékelésének függvényében hajt végre a berendezés.
Ha például egy fürdőszobában úgy szellőztetünk, hogy ha túl párásnak érezzük a levegőt, akkor kézzel  bekapcsoljuk az elszívó ventilátort, akkor ez a (kézi) vezérlés egy fajtája.
Ha viszont a páratartalmat érzékelőkkel figyeljük, és adott páratartalom alapján automatikusan bekapcsoló jel „küldődik” az elszívó ventilátornak – ez már szabályozás.

Szó szerint értelmezve a rendelet ez utóbbit írja elő, ami elég érdekes helyzetet teremt azokon a beruházásokon, ahol például az ablaktalan WC vagy fürdő szellőztetését kézi kapcsolással oldották meg sokszor a beruházók.
A rendelet jelenlegi formája elvileg ezt is megtiltja.

Szigorodás 3. – Csak központi vagy hővisszanyerős szellőztetés

Az ITM-rendelet (jelenlegi formájában!) valójában több lépcsős szigorítást is tartalmaz egyszerre!
Rövid körbekérdezésem alapján a – mondjuk úgy – emberi beavatkozástól független szellőztetés előírásával a szakma nagyobbik része egyetért, azzal azonban már jóval kevesebben, hogy a rendelet a gépi szellőztetésen belül még további elvárásokat is megnevez, mondjuk úgy „túlszabályoz”.  
A TNM-rendelet módosításában nevesíti például, hogy a követelményeket „csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani…”

Ezzel gyakorlatilag gátat szab a decentralizált (helyiségenkénti), nem hővisszanyerős szellőztetési megoldásoknak is, ami például felújításoknál lehet érzékeny szűkítés. De nem csak ott. (Ha ezek a kifejezések kicsit kínaiul hangzanak, megint csak azt tudom mondani, hogy az Építem a házam 5.2. kötetében ezeket a szellőztetési megoldásokat és a köztük levő különbségeket részletesen áttekintjük!)

Szigorodás 4. – Szén-dioxid és páratartalom érzékelés együtt

Még az előző blogbejegyzésben összefoglaltam, hogy miért is kell szellőztetni: el kell távolítani a felesleges szén-dioxidot (helyére jön az oxigén), a felesleges párát és a veszélyes illóanyagokat.
Eléggé érthetetlen módon (ha már lúd, legyen kövér?) a rendelet ezek közül mindjárt kettő mennyiség mérését is kötelezővé teszi a szellőztetés szabályozásához – „…mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel.”

A kifogás hangsúlya az „és” szócskán van (például a „vagy” helyett), a két mennyiségre történő szabályozás  eddig azért elég luxus megoldásnak számított…

Szigorodás 5. – Azonnal, mindenkire

Utolsó pontként érkeztünk el a talán legdurvább kitételhez, amit nyugodtan lehet egyfajta mélyütésnek is nevezni: a TNM-rendelet módosítása december 30-án jelent meg, és január 1-jén már hatályba is lépett! Ráadásul semmiféle olyan kitételt nem tartalmaz, ami például azokat az építkezőket mentesítené a hatálya alól, akiknek az építkezése már javában zajlik! (Akik akár már a szobák festésénél járnak!)

Az ITM-rendelet által módosított TNM-rendelet tehát január 1-jétől már módosított formájában él, és mivel az egyszerű bejelentéssel épülő családi házaknál a TNM-rendeletnek megfelelést a használatbavételi engedély megkérésekor ellenőrzik (az egyszerű bejelentés nem egy engedélyezési folyamat!), így aki január 1. után kér használatbavételt, annak elvileg már az ÚJ jogszabálynak kellene megfelelnie! (Ezt egyébként megerősíti egyik levélírónk is, aki a helyi Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálytól kért ez ügyben állásfoglalást.)
Az ITM-rendelet csak a közel nulla elvárások életbe lépésének június 1-ig történő meghosszabbításáról rendelkezik, más kivétel nem szerepel benne.

6. §^* (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

 Márpedig a 2.4. pont szerinti módosítás, a szellőztetésről szóló, most tárgyalt változtatás a TNM-rendelet 1. melléklet V. részében szerepel…

A felújítók sem kivételek!

És ez még nem minden! A TNM-rendelet ezen szakasza a jelentős felújításokra és bővítésekre is érvényes!!

6. §^* (4) ^*  Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épülettechnikai rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.
7. §^* (6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
                   a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében  foglalt követelményeknek.

A szellőztetésre vonatkozó szigorítás ilyen módon a (jelentős) felújítókra is vonatkozik, mondjuk itt azért jelentős „könnyebbség”, hogy a jelentős felújítások nagy részéhez nem kell semmiféle engedély, így itt a hatóság sem igazán fog vizsgálódni. (Hiszen nem is tud róla. Ettől még persze a rendeletet be kellene tartani…)

A hatályba lépéssel kapcsolatos anomáliákat mindenképpen (és mihamarabb) orvosolni kellene

Remélem, sikerült egyfajta áttekintést adnom mindarról, ami ma ismert, és amiről minden építkezőnek és szakembernek tudnia kellene.
Igyekeztem megmutatni az év végén megjelent ITM-rendeletben rejlő értelmezési lehetőségeket, hangsúlyozom, hogy az ezekből levont tanulságok a sajátjaim, lehet, hogy más más eredményre jut.
Örömmel veszem, ha megosztjátok velem (és a többi építkezővel) a saját információitokat, tapasztalataitokat! (Vitatkozhattok is velem!)
Ha bármilyen új fejlemény adódik, arról a lehető leghamarabb beszámolok!

A mini blogsorozatnak lesz még egy záró, „levezető” epizódja is, amiben megpróbálom megfogalmazni, mi lehetne egyfajta elfogadható kompromisszum ebben a kérdésben!

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:

És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!