A szőnyeg alatt megszülettek a „közel nulla elvárások” Magyarországon (2. rész)

A szőnyeg alatt megszülettek a „közel nulla elvárások” Magyarországon (2. rész)

– avagy mikortól köszönt be kötelezően az új évezred a házépítők, házfelújítók számára?

Minisorozatunk első epizódjában bemutattuk, hogy milyen új energetikai elvárásoknak kell megfelelnie annak, aki mostanság házépítésre, házfelújításra adja a fejét Magyarországon.
A mai második részben annak járunk utána, hogy mikortól is lesznek kötelezően érvényesek ezek az előírások.

A lényeget persze akár egyetlen mondatban is összefoglalhatnánk:aki most tervez építkezést, mindenképpen érdemes a legutóbb bemutatott „közel nulla” elvárásrendszert sorvezetőül használnia – már most!

Egy kis ismétlés: háromféle követelményrendszer

Egy kis egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy háromféle követelményrendszerrel találja szemben magát az az építkező, aki ebben a témában böngészésbe kezd:

– Egy 2006 óta létező követelményrendszer.
Ennek egyes elemei (például a szerkezetek minimálisan elvárt U-értékeire vonatkozó táblázat) még ma is él – de egy most házépítésbe, házfelújításba fogó családnak már nem érdemes vele foglalkoznia.  (Ha valakit mégis érdekelne, akkor a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet követelményértékei ide kattintva olvashatók az 1. sz. mellékletben.)

– Az ún. költségoptimalizált követelményszint.
Ezek már jóval szigorúbb elvárások, az ezt tartalmazó rendelet 2015. január 1-től hatályos, de a benne foglalt követelmények csak különböző későbbi időpontoktól válnak majd kötelezővé – erről majd a következő fejezetben.
Ezekről a követelményekről én is írtam már korábban részletesebben (ide kattintva olvasható), de a 20/2014 (III.7.) BM rendelet követelményei ide kattintva is elolvashatóak az 5. sz. mellékletben.

– Az ún. „közel nulla” követelményszint.
Ez egy kicsit tovább szigorított követelményrendszer. Erről írtam legutóbb.
Ennek határértékei még később lesznek kötelezőek – de ez a „még később” sincs már messze!

Fontos még megjegyezni, hogy minden követelményszint alatt egy viszonylag bonyolult, többlépcsős követelményrendszert kell érteni (tehát nem egy egyszerű táblázatot!) – a dolog logikájáról elég részletesen írtunk az építkezők kötelező olvasmányának számító 🙂 Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében!

Ha valaki új házat épít

Viszonylag könnyen átlátható az energetikai követelményrendszer az új házépítésekre:

– Ha valaki most építkezik, és a nem túl távoli jövőben kész is lesz a háza, akkor rá még a 7/2006 rendelet meglehetősen megengedő energetikai elvárásai vonatkoznak. Neki sem javasolnám azonban a már tudható szigorúbb elvárások mellőzését, mert egy ilyen paraméterekkel megépített ház néhány éven(!!) belül (amikor már mindenkire a szigorúbb elvárások lesznek kötelezőek) gyakorlatilag eladhatatlanná fog válni.

– Más a helyzet már ma is, ha valaki pályázati pénzek vagy más állami támogatások igénybevételével(egészen pontosan: „energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével”) építkezik. Ekkor már ma is (2015. január 1-jét követően) figyelembe kell vegye a költség optimalizált követelményszint elvárásait.
Ez az elvárás már megjelent a 2015 tavaszán kiírt 4-60 lakásos társasházakra kiírt pályázatoknál, ahol az épületburkot is érintő beavatkozásoknál már figyelembe kellett venni a költség optimalizált szint elvárásait.
Mivel családi házakra nézve jelenleg nincs élő energetikai támogatás, így ennél a lakhatási formánál egy esetben merülhet fel dilemma: A CSOK (Családok Otthonteremtési Kedvezménye) igénylése esetén figyelembe kell-e venni a költség optimalizált követelményeket?
A válasz: nem. A CSOK jelenlegi formájában pozitív diszkrimináció formájában tartalmazza az energiahatékonyságot. (Az A és A+ besorolású házakhoz, lakásokhoz plusz pénz jár.) A minimális elvárás B energiahatékonysági osztály. (A CSOK-ról bővebben ide kattintva vagy ide kattintva.)

– Ha valaki azzal számol, hogy elkészült házára 2018. január 1-je után kapja majd meg a használatbavételi engedélyt, akkor neki már kötelező a költség optimalizált követelményszint figyelembe vétele. (Érdemes felfigyelni, hogy a megítélés időpontja a használatbavételhez, nem az engedély kiadásához kapcsolódik. Ha valaki nem figyel, még az is lehet, hogy engedélyt kap az adott házra (hiszen azt akár évekkel korábban kérte meg), de lakhatási engedélyhez már nem jut…)

– Ha pedig valaki 2021. január 1-jét követően szeretne beköltözni új otthonába, akkor neki már a közel nulla követelményszint elvárásaival kell számolni. (Itt is a használatbavételi engedélyhez kötött az időpont.)

Látható, hogy az egyes kiemelt dátumok mostantól igencsak sűrűn követik egymást! (Ha valaki most kezdi tervezgetni a házát, akkor – átlagos építési sebességet feltételezve – valamikor 2017-2018-ra jut el a kész állapotig, tehát már bőven érintett a változásokban.
A jótanács: mivel a költség optimalizált és a közel nulla követelményszint életbe lépése között csak 3 év a különbség, így mindenkinek melegen javasolt már most a közel nulla elvárások figyelembe vétele. Ez egyben garancia arra is, hogy a most épülő ház hosszabb távon is megőrzi majd értékét.

És még egy megjegyzés: a most leírtak magánerős építkezésekre vonatkoznak. Középületekre (pontosabban „hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén”) az elvárások két évvel hamarabb lépnek életbe.

A mini-sorozat következő részében arra keressük a választ, hogy az eddig leírtak mennyiben vonatkoznak azokra, akik nem házépítést, hanem házfelújítást terveznek!