Fontos határidők a napelemes rendszerek telepítésére (1. rész)

Fontos határidők a napelemes rendszerek telepítésére (1. rész)

Fontos határidők a napelemes rendszerek telepítésére (1. rész)

– az alapok: szaldós és bruttó elszámolás

Szerző: Bodnár György

szaldós és bruttó elszámolás a napelemeknélNem csak a (gépi) szellőztetések területén érkeztek fontos változások a múlt év vége felé. (Ez előbbiekről ide kattintva olvasható egy rövid blog-sorozat!)
Komoly módosítások érkeztek a napelemekre nézve is, ezekkel mindenképpen érdemes megismerkedni azoknak, akik napelemes rendszer telepítését tervezik a közeljövőben – különösen akkor, ha mindehhez az idei év „slágerét”, a felújítási támogatást is igénybe szeretnék venni!
Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat – a végén pedig egy, a témát körbejáró videót is ajánlunk!

 

Kiindulás: felújítási támogatás napelemes rendszer telepítésére is!

Családi házak felújítására évek óta nem volt vissza nem térítendő támogatás (támogatást a 0%-os hitel jelentett), így sokan megörültek, amikor 2020 novemberében az 518/2020 (XI.25.) Korm. rendelet a gyermekeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról. (Erről mi is írtunk annak idején bővebben, benne a feltételekkel – ide kattintva olvasható!)

A rendelet 6.§-a felsorolja a támogatható építési tevékenységek körét, beleértve a napelemes rendszer telepítését is:

felújítási támogatás napelemekre

Úgy tűnt, itt az aranykor, már csak azért is, mert egyre inkább köztudottá válik, hogy 2024. január 1-jén megszűnik az. ún. szaldós elszámolás lehetősége – aki tehát még élni szeretne ezzel az elszámolási lehetőséggel, annak sietnie kell! (A következőkben egyformán használom a köznapi „szaldós elszámolás” és a hivatalosabb „szaldó elszámolás” kifejezést – ugyanolyan jelentéssel.)

 

Kényszerű kitérő: mi is az a szaldós elszámolás?

Aki szeretné, és lehetősége is van rá, napelemes rendszerét csatlakoztathatja a villamos hálózathoz is. Ezzel áthidalhatóvá válik az a probléma, hogy a napelemek bizony nem termelnek folyamatosan (elegendő) áramot – este és éjszaka például egyáltalán nem, miközben házunkban jellemzően éppen ilyenkor fogyasztjuk a legtöbb villamos energiát. (Általában ilyenkor vagyunk otthon. Ha nem éppen home office-os idők járnak…)
Ha viszont süt a nap, akkor éppen ellenkezőleg túl sok villamos energiát termelünk, amit azon nyomban nem tudunk felhasználni.
Ha rendelkezünk hálózati csatlakozással, akkor lehetőségünk van arra, hogy a „fölös” áramot (mintha erőművek lennénk! 🙂 ) betápláljuk a hálózatba, amikor pedig hiányt szenvedünk, akkor „hagyományos módon” a hálózatból vételezzünk elektromos áramot.
A Nagy Kérdés, hogy ezt a betáplálás-vételezés egyenleget hogyan számoljuk el az áramszolgáltatóval!

 

Szaldó elszámolás

Egyik lehetőség, hogy egy nagyobb időintervallumot (ez jellemzően egy év) tekintve megnézik, hogy hány kWh energiát fogyasztottunk, és hány kWh energiát tápláltunk be, és a kettő közti különbségért (a szaldóért) fizetünk/kapunk pénzt. (Attól függően, hogy összességében többet vételeztünk vagy termeltünk.)

Nézzünk egy példát!
Tegyük fel, hogy házunk éves villamos energiafogyasztása 3250 kWh, és az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy olyan napelemes rendszert telepítettünk a házra, amelynek éves hozama ugyanennyi.
A vételezés-betáplálás szaldó (3250-3250) 0 kWh, így nem fizetünk éves szinten egy forint villanyszámlát sem.
(Viszonyításul: a jelenlegi áramdíj kb. 37,5 Ft/kWh, ha többet vételeznénk, mint amennyit betáplálunk a hálózatba, akkor a különbségért ilyen árat kellene fizetni. Napelem nélkül az éves áramszámlánk 3250 * 37,5 ≈ 122 200 Ft lenne. Az áramdíj szolgáltatónként eltérő lehet és adott fogyasztásig van egy kedvezményes tarifa is. Én most a „normál” tarifával számolok.)

Az ilyen megközelítésű ún. szaldós elszámolás lehetősége szűnik 2024. január 1-jével!

 

Bruttó elszámolás

A másik lehetőség, hogy nem betáplált és fogyasztott energiákat állítanak párba, hanem azt vetik össze, hogy adott időintervallum alatt mekkora értékben (Ft) vételeztünk áramot a hálózatból és mekkora értékben (Ft) tápláltunk be. Az éves számla ebben az esetben a két forint-érték különbségéről fog szólni.
Ez a fajta, ún. bruttó elszámolási rendszer még kidolgozás alatt van, a pontos részleteket várhatóan 2021 nyarán fogja ismertetni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Nézzük, hogyan nézne ki az előző példa bruttó elszámolás mellett, az ITM eddigi kommunikációja alapján!
A betáplált energiáért jelenleg sem kapunk annyi pénzt, mint amennyit a vételezésért fizetünk. (A betáplálás jelenlegi értéke kb. 16 Ft/kWh. Ha a szaldó elszámolásban többet táplálnánk be éves szinten, mint amennyit fogyasztunk, akkor ezen az áron számolnák el a többletet. A1 árszabály II. tarifa.)
Éves szinten tehát a vételezett villamos energia ára: 3750 * 37,5 ≈ 122 200 Ft.
Éves szinten a betáplált villamos energia ára: 3750 * 16 = 60 000 Ft.
A szaldó elszámolásos 0-val szemben most azért már éves elszámoláskor is fizetünk 122 200 – 60 000 = 62 500 Ft-ot – ami azért még így is közel fele csak a napelemek nélküli villanyszámlának.
 
2024. január 1. után már csak ilyen elszámolásra lesz lehetőség – de hogy mik lesznek az ehhez kapcsolódó kondíciók, azt még nem tudjuk!
Tulajdonképpen 2024 után is egyfajta „szaldós” elszámolásról lehet beszélni, csak éppen a szaldó számításának módja változik! (Azért – mint láttuk – ez is elég mélyre ható változás…)

 

Kiszúrás? Vagy inkább csak helyre áll a rend?

Ahhoz már mindenki hozzászokott, aki villanyszámlát kap, hogy az energia értéke: fogyasztott energiamennyiség (kWh) * az energia ára (Ft/kWh).
Ahhoz viszont talán még ma sem szokott hozzá mindenki, hogy a villanyszámlán jó ideje már ez a díj megbontva szerepel: áramdíj + ún. hálózathasználati díj. (Hivatalos neve rendszerhasználati díj. Ennek van egy csekély fix része is, de ettől most tekintsünk el.)

Ebben az a logika, hogy az energiatermelés (ez történik az erőművekben) és az energia szállítása (ezt biztosítják a különböző hálózati szereplők) valójában két különböző tevékenység. (Mint ahogyan például természetesnek vesszük, hogy a téglagyár termeli a téglát, és a fuvarozó szállítja házhoz!)
A villanyszámlán a két tevékenységért külön fizetünk. (Aztán majd a tényleges piaci szereplők elszámolnak „házon belül” egymással.)

a bruttó elszámolás logikája

 Gondoljunk bele, hogy akinek nincs napelemes rendszer a házán, az a vételezéskor hálózathasználati (rendszerhasználati) díjat fizet. A jelenlegi éves szaldó elszámolás mellett viszont az a napelemes rendszer tulajdonos, aki valójában két irányban is(!) használja a hálózatot (vételezés és betáplálás), nem fizet semmit…
A bruttó elszámolás például ezt az anomáliát is kezelni tudja – ami annyira azért nem igazságtalan…

 

Folytatása következik

Aki azt olvasta ki az előzőekből, hogy 2024 még messze van, annak azért mindenképpen érdemes elolvasni a blogsorozat következő részét is – különösen, ha támogatás igénybe vétele mellett szeretne napelemet telepíteni!

Aki pedig türelmetlen, annak ajánlom a figyelmébe nemrég készült videónkat, amiben Szász Jánossal részletesen kiveséztük a napelemes rendszer beruházók jelenlegi és közeljövőbeli helyzetét!

Ha hasznosnak találtátok a cikket és továbbra is szeretnétek értékes, építkezéshez kapcsolódó tartalmakról értesülni, iratkozzatok fel hírleveleinkre:


És ajánljátok barátaiknak, ismerőseiteknek is, akiknek érdekes lehet!

Kategóriák: Építkezés előkészítése, Felújítás, Jogi háttér, Megújuló energia, Napelem, Pénzügyek, Videók

Vélemény? (1) ↓

1 Comment

  1. Bárkányi Tamás február 21, 2021

    Brutto elszámolás alapja:
    Csak az előállításkor felhasznált( vagy sziget üzemben máskor hasznosított ) energia a megújuló, a hálózatba táplált energia már áru! Az áru eladásból származó jövedelmet 15 %-os SZJA terheli. A hálózatból vételezett energia már nem megújuló. Az épület megújuló energia hányadába sem volna szabad elszámolni.
    Minden nemű megtérülést és összehasonlítást csak támogatások és kedvezmények nélkül kellene elvégezni

    reply

Vélemény?