Most akkor maradjon az 5%-os ÁFA, vagy sem? (1. rész) - Építem a Házam

Most akkor maradjon az 5%-os ÁFA, vagy sem? (1. rész)

Most akkor maradjon az 5%-os ÁFA, vagy sem? (1. rész)

– avagy összeszedtem mindent, amit a témáról tudni érdemes!

Szerző: Bodnár György

Marad-e az 5%-os áfa?Az építőipari szakma hónapok óta lesi izgatottan, hogy marad-e a fővállalkozói tevékenységre érvényes 5%-os ÁFA az eredetileg meghirdetett 2019. végi határidő után is.
Legutóbb Varga Mihály szólalt meg  ebben a témában, és bizony, mondandója alapján a mérleg nyelve most éppen a megszűnés felé billen.
Nosza, lett nagy felháborodás és sírás-rívás a neten, már-már az építőipar (és az építkezések) végét vizionálva. (Csak egy cím: “Iszonyatos drágulást hoz a kedvezményes áfakulcs eltörlése”…)
De vajon a magánépítkezőknek van-e oka a pánikra?
Erről szól ez a pár részes blogsorozat, amiben megpróbáltam minden olyan dolgot összeszedni, ami a széles körű tájékozottsághoz szükséges a témában. (Ennek ellenére érdemes figyelembe venni, hogy ezt a blogot nem egy jogász írta!)

 

Mi is az a kedvezményes áfa lakásépítésekre?

Előrebocsátom, hogy ezzel a témával már annak idején, a kedvezmények bevezetésekor is foglalkoztunk, érdemes lehet átfutni az akkori blogbejegyzéseket ide, ide és ide kattintva!

Most egy kicsit más irányból közelítünk.
A magyarországi termék/szolgáltatás-értékesítés kapcsán alkalmazandó általános forgalmi adóról (áfa) alapvetően a 2007. évi CXXVII. törvény szól. Ez tartalmazza alapként az egészen elképesztő 27%-os adómértéket is… (Ami ha nem akkora lenne, amekkora, akkor a mostani probléma is sokkal kisebb probléma lenne…)
A törvény 82.§-a azonban meghatároz kivételeket is, melyekre extra-kedvezményes 5%-os adómérték vonatkozik. A kedvezményezett termékek a törvény 3. mellékletében lelhetők fel, ez a lista folyamatosan változik. (2018-ban például a fogyasztási célú halak is ide sorolódtak.)
Ebbe a mellékletbe (50. és 51. sorszám alatt) kerültek be a 150 m2 alatti új lakások és a 300 m2 alatti új házak a 2015. évi CCXII. törvény 24.§-a alapján:

24. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
A 2. mellékletben pedig ez található:
50. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert.
51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

(A vonatkozott hivatkozások az új építésekre szűkítik a kedvezményes áfa-kört.)

A 2015. évi CCXII. törvény  törvény következő, 25.§-a azonban mindjárt tartalmazza – elég nyakatekert módon – azt is, hogy ez a kedvezmény csak 2019. december 31-ig érvényes:  

25. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora.
Ez utóbbi paragrafus az, ami 2020. január 1-jén lép hatályba.

Az új lakások kedvezményes áfa-körbe sorolásának meghosszabbítása tehát törvénymódosítást igényelne – most úgy tűnik, erre nincs szándék.

 

Amiről kevés szó esik a kedvezményes lakásáfa kapcsán

Az Európai Unióban alapesetben nem lehet 15%-nál alacsonyabb áfa.
Az ettől való eltérést engedélyeztetni kell, amit a magyar kormány az előbbi törvény kihirdetése előtt meg is tett.
Érdekes „aprósága” a dolognak, hogy az Unióban csak a szociális lakásépítés kaphat kedvezményes áfa-kulcsot, így a magyar kormány is ilyen célra kérte (és kapta) meg az engedélyt.
Ezzel a kérdéskörrel a Európa Tanács 2006/112/EK Irányelve (más néven HÉA Irányelv) foglalkozik (a közös hozzáadott értékadó-rendszerről), ami pontosan meghatározza, hogy kedvezményes áfa-kulcs csakis szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre, felújításra és átalakításra alkalmazható.

Nyilvánvaló, hogy ennek kivédésére kerültek be a magyar törvénybe a méretbeli korlátok, az ugyanakkor erősen kérdéses a mai hazai viszonyok ismeretében, hogy egy 150 m2-es lakás, vagy egy 300 m2-es ház mennyiben tekinthető szociálpolitikailag indokolhatónak…
(Ebben egy témában egy érdekes cikk olvasható ide kattintva!)

Nyilván ahány jogász, annyi álláspont, de bizony a mostani négy éves hazai gyakorlat ugyanúgy támadható lenne Brüsszelből, mint sok más (most éppen visszafizetéssel fenyegetett) projekt – mely utóbbiakon sokszor éppen azok háborognak leginkább, akik most bőszen követelik az 5%-os áfa meghosszabbítását.

Tény ugyanakkor, hogy a „szociális” kifejezést nem csak nálunk alkalmazzák szabadon, hanem más országokban is

 

És mi a helyzet az 5 millió Ft-os Áfa-visszaigényléssel?

Megint egy kis múltidéző:
A kormány az előbbi 5%-os áfát a szervezett lakásépítésekre találta ki – az ilyen fővállalkozói tevékenységről lehet 5%-os áfával számlát kiállítani. (Később az is kiderült, hogy már a szerkezetkész állapot fővállalkozásban történő megépítése is beletartozik ebbe a kategóriába. Akit érdekel ez a téma, egy hasznos cikk ide kattintva!)
A magánépítkezőkről eleve azt feltételezték, hogy saját szervezésben építkeznek (még ha mi Az építő közösségben alapjában véve arra is biztatunk mindenkit, hogy inkább a fővállalkozói formát válassza! ), ezért nem sokkal az előbbiekben felidézett Áfatörvény módosítás után a kedvezményes áfájú építkezés lehetőségét kiterjesztették a saját szervezésben építkezőkre is. Ők azonban áfa-visszatérítés lehetőségét kapták meg – 5 millió forint áfa-értékig. (Mi is leírtuk többször, hogy a kétféle konstrukció nem keverhető: csak 27%-os áfa-tartalmú számlákra kérhető áfa-visszatérítés, és ez is csak akkor, ha az építkezést nem vontuk már bele korábban az 5%-os kedvezményes áfa-körbe.)

Az 5 millió forintos áfa-visszaigénylés lehetőségéről az a rendelet szól, amelyik egyébként alapvetően a CSOK intézményét tartalmazza: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet III. fejezet. (Így mondhatjuk azt, hogy ez a rendelet alapozza meg a magánépítkezőknek adott jelenlegi könnyítéseket.)
Sajnos a 2019. december 31-i határidő ebben a rendeletben is megjelenik, tehát a jelenlegi törvényi környezetben az áfa-visszatérítés lehetősége is megszűnik 2019 végén!
69. § (3) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

Érdekes módon ez utóbbi tényről alig esik szó, pedig igencsak érinti a családiház-építőket! (Ebből is látható, hogy a beruházói/fővállalkozói kör érdekei szembetűnőbben képesek megjelenni, bár ezen azért sok csodálkozni való nincs.)

Ennyit az „alapokról”, legközelebb már arról szeretnék írni (az sokkal izgalmasabb lesz!), hogy mit hozott az építkezőknek a most felidézett két könnyítés!  

Ha tetszett a bejegyzés és hasznosnak találta, ossza meg barátaival, ismerőseivel is!

Kategóriák: Jogi háttér, Pénzügyek

Vélemény? (0) ↓

Vélemény?