– avagy vagy támogatás vagy szaldó elszámolás Szerző: Bodnár György Az elmúlt héten két fontos bejelentés is elhangzott, mindkettő fontos információkkal szolgál azoknak, akik most tervezik azt, hogy napelemes rendszert telepítenek a házukra. Összefoglaltam a lényeget, előre véve a rossz hírt. Rövidesen dönteni kell a felújítóknak: vagy felújítási támogatás vagy kedvező szaldó elszámolás.
avagy árnyoldalak, amiről mélyen hallgat mindenki Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna és Bodnár György Arra gondoltam, hogy most nem paragrafusokról és szabályokról írok, arról, hogy ki mit és hogyan csináljon, ha építkezik vagy felújít. Egy olyan témát vetnék fel, amiről méltatlanul kevés szó esik, pedig valójában ugyanúgy fel kellene készülni rá, mint a házépítés vagy házfelújítás anyagi és műszaki részére. Ebben a bejegyzésben emberi kapcsolatokról lesz szó. Szinte mindenki, aki belevág élete „nagy kalandjába”, óhatatlanul találkozik önmaga, családja és az építkezéshez
– avagy kötelező vagy már kiváltható? Az új épületek elvárt energiahatékonyságát leíró „közel nulla” követelményrendszer elvileg 2021. január 1-től vált volna kötelező érvényűvé. Arról már írtam, hogy életbe lépését – két lépcsőben – 2022. július 1-jére tolták el. Az „eltolással” párhuzamosan történt azonban benne egy olyan változás is, amelyről érdekes módon eddig alig esett szó – még a szakmai közbeszédben sem. Pedig éppen a „közel nulla” korábban legnagyobb hullámokat kavart része érintett benne: az új épületek energiaellátásánál elvárt legalább 25%
– avagy minek ide bank, ha nem akarok hitelt? Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna A hozzánk érkező megkeresésekben visszatérő kérdés, hogy miként és hol lehet igényelni a magánépítkezőknek ismét igénybe vehető, maximum 5 millió forintos ÁFA-visszatérítést. (Hivatalos nevén adó-visszatérítési támogatás.) Többen értetlenül fogadják, hogy ilyen esetben miért kell bankot keresni, amikor egyébként semmilyen banki termékre nem tartanak igényt. Itt az ideje tehát, hogy kicsit körbejárjuk ezt a témát is, bemutatva, hogyan igényelhető az adó-visszatérítési támogatás, mit vizsgál a bank, milyen költségekkel
– házfelújítók, építési szakemberek figyelem! Szerző: Bodnár György Minden jel arra utal, hogy 2021 (és 2022) a felújítások „aranykoraként” fog bevonulni az építőipar évkönyveibe. Köszönhető mindez az erre a két évre meghirdetett – vissza nem térítendő! – állami támogatásoknak, az új építések egyre durvább megvalósítási költségeinek, no meg annak is, hogy a járványidőszak jelentősen felértékelte az otthon építésével-szépítésével kapcsolatos munkákat. A Nagy Nekibuzdulás azonban komoly veszélyeket is rejt magában! Erről szól a mai bejegyzés – no meg elsősorban arról, hogy
– avagy pontosítás helyett minden marad a régiben Szerző: Bodnár György Január óta a szakma és az építkezők is azt találgatták, hogy a decemberi 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet alapján kötelezővé vált-e szabályozott központi szellőztető beépítése az új otthonokba és a jelentős felújításoknál. (Az erről szóló mini-blogsorozatunkat azoknak is érdemes elolvasni, akik ennek a posztnak hatására csak fellélegezni szeretnének 🙂 (A 1. rész, a 2. rész, a 3. rész és a 4. rész kattintva olvasható vissza!) Mint várható volt, rövid időn
– szaldó elszámolás felújítási támogatásból? Szerző: Bodnár György A mini-blogsorozat első részében felemlegettem, hogy 2024. január 1-jén az újonnan belépőkre megszűnik a napelemes rendszerek használóinak „aranykort” jelentő szaldó elszámolás lehetősége. Megismertük a helyébe lépő bruttó elszámolás elvét, és azt, hogy ennek részleteit ma még nem tudjuk pontosan. Azok közül, akik már régóta kacérkodnak napelemek telepítésének gondolatával, bizonyára sokan okoskodnak úgy, hogy összekötik a kellemest a hasznossal: 2023. december 31. előtt elvégzik a beruházást, és ehhez ráadásul segítségül hívják a január
– az alapok: szaldós és bruttó elszámolás Szerző: Bodnár György Nem csak a (gépi) szellőztetések területén érkeztek fontos változások a múlt év vége felé. (Ez előbbiekről ide kattintva olvasható egy rövid blog-sorozat!) Komoly módosítások érkeztek a napelemekre nézve is, ezekkel mindenképpen érdemes megismerkedni azoknak, akik napelemes rendszer telepítését tervezik a közeljövőben – különösen akkor, ha mindehhez az idei év „slágerét”, a felújítási támogatást is igénybe szeretnék venni! Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat – a végén pedig egy, a témát körbejáró videót
– megoldás a szellőztetési koncepció? Szerző: Bodnár György A szabályozott szellőztetés villámcsapásszerű kötelezővé tételéről szóló mini-blogsorozat végére érkeztünk. Mi lehetne a megoldás a jelenlegi helyzetben? Mi lehetne egy, mindenkinek elfogadható kompromisszum? Erre keresem a választ ebben a „levezető” epizódban. (Azért most is lesznek hasznos, gondolatformáló felvetések! 🙂 ) A végére pedig két beszélgetést is hoztam ráadásként, amiben két szakembert kérdeztem arról, ők hogyan értelmezik az új rendelkezéseket. Aztán majd várjuk közösen, hogy milyen változások jönnek és mikor…
– avagy ÁFA-visszatérítés a folyamatban levő építkezéseknél Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Nagyon köszönjük, hogy ilyen sokan fordultatok hozzánk kérdéseitekkel az ÁFA-visszaigénylés, adó-visszatérítési támogatás kapcsán. (Ide kattintva elérhető korábbi cikkünk!) A leggyakrabban feltett kérdéseitekre szeretnénk ebben a bejegyzésben válaszolni és tiszta vizet önteni a pohárba. Sajnos úgy tűnik, nincsenek szerencsés helyzetben azok az építkezők, akik vegyesen kapnak 5%-os és 27%-os ÁFA tartalmú számlákat és fontolgatják adó-visszatérítési támogatás igénylését. Előző cikkünkben még úgy írtuk, hogy vélhetően mindenki, aki teljesíti az ÁFA-visszatérítés feltételeit,
– egyben kedvcsináló a Youtube-csatornánkhoz Szerző: Bodnár György Arra gondoltam, miért pont mi maradjunk ki az év végi/eleji Nagy Visszatekintésekből? 🙂 Csokorba szedtem, hogy melyek voltak a legnézettebb és legkedveltebb videóink 2020-ban! Lehet csemegézni köztük, hátha annak idején lemaradtatok valamelyikről – egyben itt a remek alkalom, hogy kövessétek Az építő közösség Youtube-csatornáját – ha még nem tettétek meg eddig!
– avagy az oknyomozásban következzék a feketeleves! Szerző: Bodnár György A mini-blogsorozat előző részében arra jutottam, hogy bár lehet „kiskapuba” kapaszkodni, de a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet jó eséllyel mégiscsak megszüntette azt a lehetőséget, hogy a „sima ablaknyitogatásos szellőztetés” önmagában elegendő legyen a jogszabály (és a jó lakóérzet…) által megkövetelt friss levegő mennyiség biztosításához. A mai részben megnézzük, hogy a rendelet (jelenlegi formájában!) kinek milyen szellőztetési lehetőségeket tesz lehetővé/ír elő. Előre szólok, hogy az igazi feketeleves még csak most következik!
– avagy nézzük részletesen, mitől is homályos a rendelet! Szerző: Bodnár György Mint várható volt, nagy port kavart a legutóbbi blogbejegyzésem, amelyben az év végén megjelent, és így vagy úgy, szinte minden építkezőt, felújítót, szakembert érintő 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet lényegi újdonságait próbáltam értelmezni. Akkor is voltak (és most is vannak 🙂 ) félelmeim, hogy esetleg feleslegesen (és tévesen) sokkolom az építkezőket, hiszen a rendelet (ezt ma már mindenki látja és elismeri) számtalan ellentmondást és többféleképpen értelmezhető pontot tartalmaz. A
– avagy változott a TNM-rendelet, az ablaknyitogatás már nem lesz elég… Szerző: Bodnár György Mint arról már többször szó esett, 2020 év vége is rendeletdömpinget hozott (ha jól számoltam, a december 30-i Magyar Közlöny 21 rendeletet tartalmazott…), az építési szakemberek is csak január első napjaiban kezdték felfedezni, hogy né, ez is megváltozott! Ma egy olyan jogszabályt mutatunk nektek (61/2020 (XII.30.) ITM rendelet), ami drasztikusan megváltoztathatja az építkezők és a szakemberek szellőztetésről kialakított elképzeléseit!
– avagy, kinek hogyan éri meg 2021-ben építkezni ÁFA szempontból? Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Korábban már írtunk az otthonteremtési program résztvevői számára tavaly kihirdetett új lehetőségekről, ezen belül szóba került az 5%-os ÁFA, mint kedvezmény. (Ide kattintva elérhető korábbi cikkünk!) Azóta Novák Katalin azt is bejelentette, hogy 2021-től újra elérhetővé válik a maximum 5 millió forintig terjedő ÁFA-visszaigénylés azoknak, akik saját erős építkezésre vállalkoznak. Sokakban felmerül a kérdés, hogy akkor most hogyan éri meg építkezni ÁFA szempontból? Nézzük meg, milyen
– avagy két nappal a határidő vége előtt jött a hosszabbítás… Szerző: Bodnár György Mondhatjuk, hogy már-már megszokott módon a tavalyi évben is az év utolsó napjaiban jelentek meg fontos, az építőket és építtetőket jelentős mértékben érintő jogszabályok… A következő napokban megkíséreljük ezek összefoglalását és beillesztését a már korábban meghozott újdonságok és változások rendszerébe. (Nem könnyű átlátni az idei lehetőségeket, szerencsére most tényleg főként a lehetőségek között lehet bolyongani – bár ez nem mindenkire vonatkozik.) A mai blogbejegyzés egy rövid,
– Az otthonteremtési program újabb elemeiről döntött az Országgyűlés Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna 2020. december 11-én a Magyar Közlönyben is megjelent, így immáron hivatalossá vált: 2021. január 1-től újra jelentős kedvezményekkel élhetnek az otthonteremtési program résztvevői. (Ide kattintva elérhető az elfogadott és kihirdetett törvényjavaslat!) Az új szabályok értelmében január elsejétől 27%-ról 5%-ra csökken az új építésű ingatlanok áfája. Ezen túlmenően az 5% áfa visszaigénylésére is lesz lehetősége azoknak, akik CSOK-ot is vesznek fel az otthon vásárlásához. Továbbá azoknak, akik új
– vissza nem térítendő támogatás 2021-től házfelújításokra is Szerző: Bodnár György November 25-én a Közlönyben is megjelent, így immáron hivatalossá vált: 2021-től régen nem látott otthonfelújítási támogatás indul, mely elég tág értelemben vett gyerekes családoknak lesz elérhető. (Ide kattintva elérhető a szöveg!) Szerintem az átlagember számára az utóbbi évek legnagyobb hatású bejelentéséről van szó a lakáspiacon, ami nyilván rengeteg kérdést fog felvetni, de remélhetőleg tényleg segíteni fog a magyar lakásállomány megújításában. A rendeletből szemezgettem – néhány járulékos gondolattal megfűszerezve.
– avagy mi is az a háztartási méretű kiserőmű? Mini-sorozatunk előző részében a „hagyományos villanyszámla” mögöttes tartalmát elemezgettük és az áramfogyasztás „hagyományos módját” tekintettük át, amikor a passzív fogyasztó folyamatosan a villamos hálózatról vételezi az aktuális fogyasztásához szükséges energiát. De mi történik akkor, amikor ez a bizonyos fogyasztó úgy dönt, hogy maga is szeretne áramtermelővé, mini erőművé válni? Például napelemeket szerel a háza tetejére? Ilyenkor vajon hogyan változik meg a szolgáltató és a fogyasztó viszonya? Ma ezt vesszük kicsit jobban
– nagyító alatt a villanyszámla Szerző: Bodnár György „2024-ben megszűnik a szaldó-elszámolás.” Mit is takar ez a mostanában egyre többször elhangzó kijelentés, ami már megjelent a blogsorozat előző részében is? Miként érinti azokat, akik a jövőben terveznek napelemet telepíteni, és hogyan azokat, akiknek már van napelemük a tetőn/ a kertjükben? A kérdésekre adott válaszokhoz először nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen logika mentén fizetünk az elektromos energiáért. Kicsit hétköznapibban fogalmazva: mit mutat valójában a villanyszámla?
– jó hírek, rossz hírek, és közeledik az igazság pillanata Szerző: Bodnár György „Olvastátok, hogy jött rendelkezés, hogy 2023-tól kell fizetni villanyszámlát akkor is, amikor a napelemeddel a teljes fogyasztásod megtermelted? Korrigálják majd a napszakok közti árkülönbséggel.” „Borítják az egész napelemes elszámolást!” Az első idézet egyik ismerősöm minapi posztja, a második a napi.hu egyik közelmúltbeli cikkének címe. Szerintem sokak figyelmét elkerülte a Kormány megszellőztetett támogatás-cunamija közepette egy fontos, sokakat érdeklő hír, amelynek bizony van pozitív és negatív olvasata is. Itt
– vajon milyen hatása lehet a családi házas építkezőkre? Szerintem nincs olyan építkező Magyarországon, aki ne hallott volna Orbán Viktor minapi váratlan bejelentéséről: 2022 végéig visszatér az 5%-os lakásáfa! A bejelentés (aminek pontos intézkedési terve még nem ismert – márpedig az ördög mindig a részletekben rejlik!) lakáspiacra gyakorolt hatásáról egyből megindult a cikkezés, nézzük, milyen hatást gyakorolhat az intézkedés a CSALÁDI HÁZAS PIACRA! Szubjektív meglátások és gondolatok következnek.
– avagy belekezdjek vagy ne kezdjek? Szerző: Bodnár György A bizonytalanság korát éljük. Az építési piac is tele van kérdőjelekkel a hogyan tovább?-ot illetően. Az építési szakemberek azért aggódnak, hogy lesz-e munkájuk, az építkezők, felújítók pedig azon tamáskodnak, hogy bele merjenek-e vágni éppen most életük beruházásába. Ezt a blogbejegyzést egyszerre szánom biztatásul és év eleji prognózisom aktualizálásául. Mi vár az építkezőkre (és az építési szakemberekre) 2020-2021 fordulóján?
– avagy kész a lakásunk, de mégsem költözhetünk Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Korábban már írtunk arról ITT, hogy mikor kaphatunk használatbavételi engedélyt vagy hatósági bizonyítványt. A tulajdonosok azonban nem egyszer szembesülnek azzal, hogy az otthonuk elkészült ugyan, de a használatbavételi engedélyt/hatósági bizonyítványt mégsem kapják meg, így például albérletben rekednek. Nagyon sokan érdeklődtetek a téma iránt, ezért arra gondoltunk, összefoglaljuk a leggyakrabban előforduló eseteket és néhány megoldási javaslatot a felmerülő vitás helyzetekre.
– avagy csak egy papír? „Minősített passzívházat szeretnénk. Hogyan kell belefogni?” Egyre többen teszik fel ezt a kérdést Az építő közösség különböző fórumain is. De mit is jelent a „minősített passzívház” fogalom? Mit kapunk ennek keretében és miért éri ez meg bárkinek is? Mik az elvárások és mitől különbözik egy ilyen házépítés a „hagyományostól”? Megkérdeztük az egyik legrégebbi magyar passzívház-tervezőt! De előtte még felelevenítjük, mitől is passzívház a passzívház, és a passzívházak egyik legnagyobb dilemmájára is fény derül!
– avagy kezeljük helyükön a 2019 ősz óta élő új a szabályokat! Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna és Bodnár György 2019. október 24-től a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása alapján természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából tervezett építkezések esetében már nem kötelező, hanem csak választható lehetőség az e-napló vezetése. Lehet felhőtlenül örülni? Tényleg tovább csökkent az építkezőket és építési szakembereket terhelő bürokrácia? Mit jelent és mit nem jelent a könnyítés? Milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal jár
– avagy középpontban az építési munkaterület Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Mit lehet akkor tenni, ha a kivitelező csúszik a munkákkal, és nem tudja vagy nem akarja befejezni a vállalt munkát? Vagy egyszerűen csak felszívódik. Vagy újabb és újabb (járulékos) anyagi igényekkel áll elő. A kérdés nem elméleti: mostanában több olyan építkező fordult Az építő közösséghez, akik valamilyen hasonló konfliktusba keveredtek a kivitelezőjükkel. Mit tehetünk ilyenkor építtetőként? Sokaknak fordul meg a fejében, hogy akkor majd én megcsinálom, befejezem, mert ezt már
– avagy hallgattassék meg a másik oldal is! Szerző: Tóth Tamás Jónéhány olyan terület akad az építőipar területén is, ahol a szakemberek is ádáz vitákat folytatnak. Ezek egyike az elektroszmog megítélése, ezen belül is az egyik fő csatatér a fűtőfóliák hatása. Jól mutatja ezt, hogy a mi blogbejegyzéseink között is az egyik legolvasottabbnak (de mindenesetre a legtöbb hozzászólást generálónak) az számít, amelyiknek vendégszerzője elég kemény véleményt fogalmaz meg az egyik fűtőfólia megoldásról. Természetesen felajánlottuk, hogy helyt adunk bármilyen ellenvéleménynek is,
– avagy mit fog szólni ehhez a szomszéd? Családi házak utólagos hőszigetelése megtérülő beruházás – ezt ma már kevesen vitatják. A régi, maximum 30 cm-es téglafalakra ma már ráadásul egyre vastagabb, akár 15-20 cm vastag homlokzati hőszigetelés kerül. De mi van akkor, ha ez a szigetelés már átlógna a szomszéd telkére, mert a ház annak idején a telekhatárra épült? Nem mellesleg erre a falra csak a szomszéd telkéről lehetne feltenni a szigetelést! Mit lehet ilyenkor csinálni? A mai bejegyzés elsősorban
– és amire szinte senki nem gondol ennek kapcsán… Szerző: Bodnár György „Régi típusú fafödémünk van: vakolat, nád, deszka, salak, gerenda, deszka rétegrendben. Kőzetgyapottal szeretnénk utólagosan szigetelni, de mindenki mást mond arról, hogy kell-e ide párazáró fólia a kőzetgyapot alá.” A mai blogbejegyzés témájának apropóját ez a hozzánk érkező felújítói kérdés adta: hogyan oldható meg szakszerűen (régi) fafödémek szigetelése? A helyzet az, hogy a válasz sokkal kevésbé egyértelmű, mint sokan gondolják!