– avagy drága telekárak mellett terjeszkedjünk felfelé! Szerző: Velux Egy családi ház építő számára az első komoly dilemmák egyike: földszintes ház vagy tetőteres ház? (Ritka, hogy egy családi házas övezetben „valódi” emeletes házat engedélyezzenek.) Mindkét háztípus mellett szólnak érvek – mi ebben a cikkben most a tetőteres házak mellett szólókat vesszük szemügyre az első lépéstől, a telekválasztástól indulva.
– avagy hogyan tudjuk egyszerűen és gyorsan megúszni, ha cserélni kell a gázkazánt? Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogy jelenleg miért csak kondenzációs kazánra válthatunk, ha maradnánk a gáznál, mint energiahordozónál. Most azt az egyszerű és a legolcsóbb kazáncsere folyamatot mutatjuk be pontról pontra, amivel mindezt meg tudjuk valósítani. De milyen körülmények között van erre lehetőségünk? Ezeknek jártunk utána! Megkeresésünkre ismét Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének ügyvezető elnöke volt segítségünkre.
– avagy miért csak kondenzációs kazán jöhet szóba, ha maradnánk továbbra is a gáznál? Szerző: Kovácsné Csala Zsuzsanna Ha ma elromlik a hagyományos gázkazánunk, és újat kell vennünk, vagy csak egyszerűen fűtéskorszerűsítésben gondolkozunk, és továbbra is kitartunk a gáz mellett, akkor jelenleg csak kondenzációs kazán mellett dönthetünk. Bejegyzésünkben arról lesz szó, hogy mi mindenre kell odafigyelni az új gázkazán választásakor a mostanában (is) változó jogszabályi környezetben.
– avagy a épületgépészet nem egyenlő fűtés! Szerző: Bodnár György Mulatságos rémtörténet arról, mi történik, ha nem hangolják össze az építészterveket és a gépésztervekkel. Ki mindenkinek kellene ma ott ülni egy házterv kialakításakor? (Legyen szó akár új építésről, akár felújításról.) Melyek az épületgépészet területei, melyekre mind gondolni kell az építkezésnél? Ezekről szólt első Facebook élő közvetítésem, amit most Ön is megnézhet felvételről!
– avagy összeszedtem mindent, amit a témáról tudni érdemes! Szerző: Bodnár György Az építőipari szakma hónapok óta lesi izgatottan, hogy marad-e a fővállalkozói tevékenységre érvényes 5%-os ÁFA az eredetileg meghirdetett 2019. végi határidő után is. Legutóbb Varga Mihály szólalt meg ebben a témában, és bizony, mondandója alapján a mérleg nyelve most éppen a megszűnés felé billen. Nosza, lett nagy felháborodás és sírás-rívás a neten, már-már az építőipar (és az építkezések) végét vizionálva. (Csak egy cím: „Iszonyatos drágulást hoz a kedvezményes
– avagy Építem a házam e-könyvek, szakemberajánló, személyes tanácsadás – három videón, bő 5 percben Szerző: Bodnár György Bár javában tart a nyári nyaralások időszaka, de mi most értünk jónéhány fejlesztésünk végére, melyek már láthatók és elérhetők az epitemahazam.hu honlapon! Három rövid videóban összefoglaltam, milyen újdonságokat kínálunk az építkezések megkönnyítésére! Csak bő 5 perc – elvégre senkinek nem akarok sok időt elvenni a nyári pihenéséből!
– avagy a puffertároló, mint alternatíva a hő eltárolására (a padlószerkezet helyett) Szerző: Kardos Ferenc Alkalmas-e az elektromos padlófűtéssel megtermelt hő eltárolására a padlószerkezet? Ezzel az izgalmas kérdéssel foglalkozott – egy olvasói levél kapcsán – egyik korábbi blogbejegyzésünk (https://www.epitemahazam.hu/padlofutes-ejszakaiarammal/), melyet aztán még néhány folytatás is követett a megkezdett gondolatmenet folytatásaként. Az iménti blogbejegyzésben szereplő egyik ígéret azonban eddig még beváltatlan maradt: milyen alternatív megoldás van elektromos fűtés esetén a kedvezményes, csúcskizárt árammal megtermelt hő eltárolására? Erről az izgalmas,
– avagy kinek kell talajterhelési díjat fizetni? Szerző: Szőke Rozália A ház még fel sem épült, de máris fizetünk… Sokfelé, és sokat… Például talajterhelési díjat. Ha még nem hallott róla, akkor talán még időben szólunk! Egy olvasónkat kellemetlen meglepetésként érte: „Tavaly kezdtünk el építkezni egy olyan telken, amin csatorna és városi víz is be volt vezetve. Az építkezéshez természetesen használták a vizet. Most kaptunk egy felszólítást az önkormányzattól, hogy fizessünk talajterhelési díjat, mert nem csatlakoztunk a csatornához. Én úgy gondolom,
– de hogy kerül ide a választás előtt a magyar GDP alakulása? Szerző: Bodnár György Hogyan sikerült az építkezés? Mennyire vannak megelégedve a végeredménnyel? Ha megkérdezünk házépítőket, házfelújítókat az építkezés végén, akkor – eléggé magától értetődő módon – kétféle választ kapunk: – Egy rémálom volt, örülök, hogy végre túl vagyunk rajta! – Mi meg vagyunk elégedve az elkészült házzal, jól sikerült az építkezés. Valójában azonban létezik egy harmadik, sokkal alattomosabb kategória is – erről lesz szó ebben a mai
– avagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen Szerző: Szőke Rozália Jó szándékú ismerőseim örvendeztetnek meg nap mint nap a hírrel, hogy mint családi házban lakó pályázhatok április elsejétől a ház teljes felújítására. Ami persze jól jönne. A tető, vagy a fűtési rendszer, de a ház szigetelése is megérne egy misét, akarom mondani némi felújítást. Ha ezekre külön-külön pályázhatnék, akkor is megérné pályázni, de a teljes házfelújításról csak álmodozhatok – sajnos ezúttal is. Utánanéztem ugyanis, ki és milyen feltételekkel hirdette
– avagy egy alternatív hőszivattyús megoldás – számokkal illusztrálva Szerző: Kardos Ferenc A blogsorozat előző részében megígértük, hogy kicsit még jobban összezavarjuk az építkezőket! 🙂 A téma még mindig az épületgépészet, azon belül is a padlófűtés. Az infrafólia kapcsán írott (eléggé provokatív) korábbi blogbejegyzésünkhöz rengeteg hozzászólás érkezik a mai napig (a bejegyzés alatt bárki szemezgethet belőlük!), arra gondoltam, megéri újra elővenni a témát, és ezen bemutatni, mennyire sokféle megközelítés létezhet a gépészetben is ugyanannak a problémának a megoldására. Legutóbb Tibor
– avagy (sajnos) a gépészetben sincsenek tuti tippek Szerző : Bodnár György Nemrégen beszélgettünk egyik kivitelező(!) partnerünkkel, aki történetesen éppen a saját házát (is) építi. Elpanaszolta, hogy már nagyon elege van a gépészekből. Négy emberhez fordult eddig, és mindegyik gyökeresen más javaslattal élt jövendő háza gépészeti rendszerével kapcsolatban. Most akkor kinek higgyen? A helyzet ismerős – hasonlóra minden építkezőnek, felújítónak fel érdemes készülni. (Remélem ezért is várják már nagyon sokan az Építem a házam 5. kötetét, amiben minden alapismeret hozzáférhető
– avagy további gondolatok egy infrafólia-hozzászólás apropóján Szerző: Kardos Ferenc Az már egészen biztos, hogy Az építő közösség történetében a Parasztvakítás infrafólia segítségével című blogbejegyzés számít messze a legnépszerűbbnek! Már közelíti a 200-at a hozzászólások száma, melyek között jócskán akad egyetértő és vitatkozó is. (Kardos Ferenc, a blog írója pedig igyekszik szorgalmasan válaszolni is a felvetésekre! 🙂 ) Nemrégen egy tanulságos hozzászólás érkezett, amiben több olyan dolog szerepel, ami valószínűleg sok építkező fejében megfordul. Kardos úr tehát újra tollat ragadott!
– avagy szellőztető nélkül sajnos nem megy Szerző: Tóth István A szigorú épületenergetikai előírások miatt ma már csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően. Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut se ki, se be. Mi ennek a következménye? Mai
– avagy milyen segítséget várhatnak tőlünk az építkezők az új évben? Szerző: Bodnár György Ismét eltelt egy év, és ismét új tervekkel, elképzelésekkel vágunk bele mi is az új esztendőbe! A mai, évindító blogban arról szeretnék mesélni egy kicsit, hogy milyen új szolgáltatásokkal szeretne segíteni idén Az építő közösség a házépítésre, házfelújításra készülődőknek! (Sőt, azoknak is, akik már benne laknak az új házban!) Szóval: ÚJDONSÁGOK AZ ÉPÍTŐ KÖZÖSSÉGBEN 2018-BAN! (Röviden!)
– avagy sugárözönben élünk? Szerző: Kardos Ferenc Bő egy év telt el azóta, amióta megjelent Az építő közösség legnépszerűbb blogbejegyzése. Kardos Ferenc – meglehetősen provokatív – írása az infrafűtés ellentmondásairól már több mint 100 hozzászólást generált. (A mostani blogbejegyzés ezen előzményei ide kattintva és ide kattintva olvashatók!) Feri nem „szállt le” a témáról, és most egy ráadás 3. részben azt is megosztja, hogy milyen sugárzási értékeket mért – a nem megfelelően kivitelezett – infrafűtés mellett/fölött! Vigyázat, elektroszmog veszélye!
– avagy néha szó szerint gyerekjáték az építkezés Szerző: Kékesy Péter Amikor építkezünk vagy felújítunk, nagy gondot fordítunk a ház homlokzati szigetelésére, a főbb műszaki paraméterek kiválasztására, de előfordul, hogy a színválasztás az utolsó pillanatra marad. Ilyenkor sokszor az éppen divatos árnyalatok közül választunk, esetleg a kedvenc színünk kerül a homlokzatra, vagy éppen valamilyen egész más szín, valami egyedi, valami megdöbbentő. Sajnos ez balul is elsülhet. Harmonikus, egyedi ház színválasztásához tudni kell, hogy az egyes színek, árnyalatok jelentést hordoznak, üzennek
– avagy hová forduljunk, ha megfulladunk a füstben? Szerző: Szőke Rozália Az építő közösség Facebook-oldalán nemrégiben megosztott fotó egy érdi családi ház füstölgő kéményéről meglehetősen élénk „érdeklődést” váltott ki. Volt, aki csak egyszerűen megbotránkozott, volt, aki feljelentésre biztatta a szomszédokat, jó nagy büntetés lehetőségét meglebegtetve… De mit tehetünk valójában, ha valaki éppen a szomszédságunkban füstöli és kormozza össze a környéket? Ennek jártunk utána, és (kicsit előre lelőve a poént) arra jutottunk, amit az épp a napokban (újra)elfogadott, a kötelező kéményellenőrzést
Szerző: Szőke Rozália – avagy mire fizet a biztosító, és mire nem? A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítással foglalkozó blogbejegyzésünk (ide kattintva olvasható) végén felsoroltunk néhány kizáró okot, vagyis mely esetek azok, amikor a biztosító nem fizet. Bodnár György, a blog gazdája megkért arra, hogy a blogsorozat utolsó részében arra is mutassunk példát, amikor fizet a biztosító. Akkor még nem tudtam hogy mit vállalok…
– és melyik az a csapda, amiről nem esett szó a rádióban? Szerző: Bodnár György A minap az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak szakértőként a Kossuth Rádió Napközben című műsorába. (A bő 20 perces beszélgetést érdemes meghallgatni ide kattintva, mert egy érdekes témát feszeget: hogyan válasszunk megbízható építési szakembert?) A házépítőket, házfelújítókat fenyegető három csapdáról szerettem volna mesélni, de a szűkös műsoridő ebből csak kettőre engedett röviden kitérni. Pedig arra a bizonyos harmadik csapdára éppen maga a műsor is remek
Szerző: Szőke Rozália, dr. Püski András Iránytű a kötelező felelősségbiztosítások útvesztőjében Már mi is írtunk róla többször, hogy a 2016-ban bevezetett egyszerű bejelentés intézménye számos csapdát rejt magában építtetőnek, építésztervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. Az épület stílusa, a szobák száma, elhelyezése, a belső terek kialakítása, a fűtési rendszer, a tető, a nyílászárók tekintetében, és még sokáig folytatható milyen részletekben kell közösen dönteni a tervezőnek és a megrendelőnek, de ki vállalja a felelősséget azért, ha például a rétegrendet rosszul alakította a tervező,
– de miben érinti ez az építkezőket? „Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.” Ennek a mondásnak jogosságát valószínűleg mindenki elismeri, de ezzel együtt azért arra is számítana, hogy aki hibázik, az ki is javítsa a hibáját – például egy építkezésen. Sok-sok magyar építkező tapasztalta meg azonban az elmúlt évek során, hogy ez sokszor nem megy ennyire egyszerűen – például azért, mert a vállalkozónak nincs pénze (fedezete) arra, hogy a javítást elvégezze. Ezt a helyzetet próbálta orvosolni a kötelező tervezői
– avagy mit lehet tenni az építkezési költségek megugrása ellen? „Tavaly alaposan megterveztük a házépítésünk anyagi forrásait, de most, hogy elkezdtünk ténylegesen foglalkozni a megvalósítással, kétségbeesetten tapasztaljuk, hogy a kiszámolt építési költségvetésből nagyon nem tudunk kijönni.” „Több évre kimentünk dolgozni a feleségemmel Angliába, hogy ott előteremtsük az otthonteremtéshez szükséges anyagiakat. Összegyűlt a pénz, hazajöttünk – és most szembesülünk vele, hogy a gondosan félretett pénz mára már jó eséllyel nem lesz elég az építkezésre.” A héten egyetlen nap alatt hallottam
– avagy mire figyeljen oda, ha most választ új kazánt, vagy kazáncserét tervez? Arról szerintem mindenki hallott, hogy tavaly (2016) óta idehaza már csak kondenzációs kazán helyezhető üzembe, hagyományos gázkazán nem. De tényleg igaz-e ez a sommás kijelentés? Mi is az a bűvös szezonális hatásfok? És mit tehet egy ilyen helyzetben az, akinek egy hideg téli reggelre romlik el végleg a kazánja? Hogyan vonatkozik ez az előírás azokra, akik nem gázzal, hanem szilárd tüzelőanyaggal fűtenek? És akik konvektorral? Mennyiben vannak
– avagy húzhatnak-e a falak egy jól szigetelt házban? Jó néhány kérdés is érkezik Az építő közösséghez, melyek (és persze a hozzájuk tartozó válaszok) egy része igazából megérné a nyilvánosságot is. A mai blogbejegyzés alapja is egy építkezői kérdés, amely azonban jól rávilágít a modern építési trendekben rejlő egyik fontos veszélyforrásra is. A kiindulás egy olyan ház, amelyik kívülről egy homlokzati hőszigetelő rendszert kapott, belülről pedig gipszkartonos megoldással helyettesítették a belső vakolatot. És a szigetelt falak ontották magukból a hideget…
-avagy „a közösség ajánlásával” Szinte biztosan kijelenthető, hogy a magyarországi házépítők, házfelújítók egyik legégetőbb problémája: honnan szerezzek jó építési szakembert? Az ideális „források” felderítése Az építő közösség egyik fő célja is, így folyamatosan keresünk olyan kapcsolatokat, olyan szövetségeseket, akik különböző módszerekkel igyekeznek jó szakembereket maguk köré gyűjteni. Így akadtam rá a JóSzakira, amely egy közösségi szakemberkereső portál, ahol egymásra találhat az ajánlatkérő és a szakember. De mit takar az oldal elnevezése? Milyen egyedi ötlet áll a portál mögött? És kik
– szubjektív találgatás arról, milyen lesz az építési piac 2017-ben Mini évértékelőmben legutóbb azt próbáltam összefoglalni, hogy milyen újdonságokat, változásokat hozott az elmúlt esztendő a házépítők, házfelújítók számára. (Az 1. rész ide kattintva olvasható!) Ma már jövőbe tekintünk, és azt próbálom meg kitalálni, hogy vajon melyek lesznek azok a folyamatok, trendek, melyek a leginkább befolyásolni fogják az idén építkezést tervezők életét!
– kis szubjektív évértékelés Az új esztendő első blogbejegyzésében először is szeretnék minden kedves olvasómnak örömökben és sikerekben gazdag, jó egészségben megélt 2017-es esztendőt kívánni! Az évek fordulója mindig remek alkalmat kínál arra, hogy először egy kicsit visszatekintsünk, aztán pedig szembenézzünk azzal, mi vár ránk az új esztendőben. Most először én is veszem magamnak a bátorságot, hogy megpróbáljam úgy áttekinteni a 2016-os évet, hogy abból az is kiderüljön, mit is várhatnak 2017-től a házépítők, házfelújítók. Figyelem, szívesen veszek visszajelzéseket és
– avagy kit várjunk és mikor kéményellenőrzés-ügyben? Néhány hete az egyik délelőtt csöngettek nálunk. Kimentem, és a kertkapuban egy fiatalember állt, akiről gyorsan kiderült, hogy a kéményellenőrzésre jött. Ez még nem lett volna olyan meglepő, de az annál inkább, hogy nem Bodnár Györgyöt kereste, hanem a TÉT Consulting Kft.-t (a történetben szereplő ház a mi házunk, ahová a cégünk telephelye is be van jelentve – hangsúlyozom, nem is a székhelye!), továbbá hogy nem a Katasztrófavédelemtől jött, hanem ugyanúgy a kéményseprőktől,
– avagy korosztályok és tájképi különbségek áthidalása Az Építem a házam szeptemberben megjelent 4. kötete tulajdonképpen a lakberendezés köré szerveződik, és egyik fő témája a belső térkialakítás. (Még nincs meg Önnek ez a remek könyv? Gyorsan kattintson ide! 🙂 ) Mivel már amúgy is régen voltak szép, érdekes, tanulságos házak a blogban, így most egy olyan házat hoztam, melyben ügyesen oldotta meg az építész több generáció együtt élését. Íme a „Bridge House”, a háromgenerációs ház „hidakkal”!!